A színpadépítés mindig összehangolt munkát igényel – Ható István

– A kültéri színpadot is egy alaprajz alapján kell létrehoznunk, amely jelzi a magasságokat, az emelvények, a lépcsők helyét és a díszlet részeit. Tulajdonképpen kopasz díszletet csinálunk, amely az eredeti hű mása – magyarázta. A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház színpadmesterével aznap beszélgettünk, amikor az első darab, a Besenczi Árpád igazgató által rendezett Furcsa pár című előadás rendelkezőpróbáját tartották a Kvártélyház udvarán.

– Így próbálnak egészen a főpróbáig, amelyre már kompletten beszereljük a díszletet, illetve a kollégák a világítást is. Tehát a főpróbára már kész színpad áll rendelkezésre.

Az előadások is összehangolt munkát igényelnek, pláne a nagyszínpadi darabok, amelyek esetében a szünetekben és a felvonások alatt is változik a színpadkép. Példaként említette A kőszívű ember fiait. Fent a zsinórban is voltak falak, amiket mozgatni kellett, lent pedig a bútorokat kellett cserélni.

– A nézők ennek nehézségét nem érzékelik, csak azt, hogy minden flottul megy. A daraboktól függ a munka összetettsége. Ez igaz a kvártélyházi előadásokra is, amelyek különlegességét a történelmi épület falai is adják. A helyszín adottsága miatt először a nézőteret pakolják be, ezt követően építjük be mi a színpadot – mondta Ható István, aki a színház alapítása évében, 1982-ben kezdte meg a munkáját kellékesként, majd színpadtechnikai szakképesítést szerzett.