Mérlegen a Zala vármegyei labdarúgó-bajnokság elmúlt szezonja (1. rész)

1. Csesztreg KSE

Tamás Tamás: - Én úgy érzem, teljesen megérdemelten nyertük meg a bajnokságot, és a srácok is így gondolják. Fő erényünk volt, hogy csapatként működtünk, a tavaszunk pedig rendkívül jól sikerült, hiszen mindössze egy döntetlenünk volt a szezon második felében, a többi találkozót megnyertük. Úgy vágtunk neki a bajnokságnak, hogy az 1-3. között szeretnénk lenni. A játékosok rengeteg munkát tettek bele, ami kamatozott is. Három éve érkeztem a csapathoz, előbb harmadikak lettünk, tavaly másodikak, most pedig elsők. A Csesztreg csapata mindig is a megyei futball élmezőnyébe tartozott, nem véletlen, hogy a miénk a legrégebb óta ebben az osztályban szereplő együttes. A mostani eredménnyel magunk tettük magasra a lécet.

2. Hévíz SK

Damina László: - Az őszi ötödik helyezésünk volt az éves célunk, a középmezőny elején szerettünk volna végezni. A téli felkészülésünk jól sikerül, két ifjúsági korú játékost építettünk be a kezdőcsapatba, négy 2007-ben született játékost pedig felemeltünk az első csapat keretébe, tovább erősítve az alapelveket. Fiataljainkra erősen támaszkodunk, s a felnőtt játékossá válást mi a Hévíz SK-ban a 17 évesek képzésénél kezdjük. Így a játékosaink kilencvenöt százaléka a saját utánpótlásképző rendszerében nevelkedett játékos lett. Az átlagéletkoruk 21 év volt, messze a legfiatalabb csapat voltunk. Az első négy fordulóban az első négy őszi helyezett csapattal kezdtünk. Az ott nyújtott teljesítmény már előrevetítette, hogy eredményes tavaszunk is lehet. A játékosok belső motivációja folyamatosan erősödött, a csapatjátékunk minden elemében folyamatosan fejlődött. A végeredménynek pedig nagyon örülök. Ilyen fiatal felnőtt csapata a Hévíz SK-nak még nem volt, amely érmet tudott volna szerezni. Úgy, hogy a játékosok hévíziek, gyerekkoruk óta. Természetesen volt négy futballistánk, akik nem voltak nálunk utánpótlás-játékosok, de ők is nagyon régóta futballoznak itt. Buza Barnabás háromszázegy, Karakai András pedig közel kétszáz felnőtt bajnoki mérkőzésen játszott nálunk, így őket is nyugodtan nevezhetjük már hévízi játékosnak. Büszke vagyok a játékosokra, arra a négy évre, amit beletettek ebbe a sikerbe. Rengeteget fejlődtek, megmutatták, hogy szisztematikus, alapos tervezéssel igenis van a mai magyar fiatalokban is érték! Rengeteg mentális felkészítéssel, türelemmel ki lehet hozni belőlük a vágyat, s ha az megvan, akkor az teljesítmény-, eredménynövekménnyel fog járni. A sikerünk a generációk közötti tökéletes együttműködést mutatja. Köszönetemet szeretném kifejezni játékosaimnak, mellettük mindenkinek, aki segített a lehetetlennek hitt helyzetből felállni, akik segítettek visszatenni a térképre a hévízi felnőtt labdarúgást. Köszönöm Hévíz városa, a Hévíz SK vezetőinek támogatását. A stábom fantasztikus munkát végzett, megmutatták, hogy együtt mindenre képesek vagyunk, mert mi Hévízen soha nem adjuk fel szemléletben dolgozunk kollégáimmal. Jövőbelátó tervünk, hogy legyen Hévíznek egy saját fiataljaira támaszkodó sikeres felnőtt csapata. Mindenkinek jó pihenést kívánok a nyárra.

3. Zalaszentgróti VFC

Bencze Péter: - Nagyon mélyről kellett építkeznünk a felkészülés kezdetekor, hiszen a tavalyi csapat nagy része távozott. Helyettük új játékosokat kellett igazolni, és voltak olyan napok, mikor az volt a tét, hogy lesz-e egyáltalán futballcsapat Zalaszentgróton a 2023/2024-es szezonban. Szerencsére a vezetőséggel közösen ezt a feladatot megoldottuk, kialakult a keret, és kezdődhetett a munka. Sajnos nem mindenki lát reálisan, sokakból a mai napig is hiányzó képesség az önértékelés. Viszont ezt a problémát orvosoltuk, az említett sötét foltokat a kezdetekkor eltüntettük a keretből, és egy igazán egységes, alázatos garnitúrát sikerült összehoznunk. A játékosok a sikerekért keményen megdolgoztak, fokozatosan és óvatosan jelöltük ki magunknak a célokat. Ha nagyon kevesen is bíztak egy ilyen pozitív szereplésben, ez teljesen megérdemelt volt, mert a befektetett munka megtérült. Korábban is említettem már a kirívóan sok ellenszurkolónkat, akiknek - tisztában vagyunk vele - fejfájást okoztunk jó szereplésünkkel. Erre törekszünk jövőre is. A bajnokságban és a kupában egyszerre két fronton kellett végig helytállnunk, a megyei foci világában nem sokan bírják el el ezt a fajta kettős terhelést. Ahogy teltek a meccsek, a bajnokságnak úgy voltak fordulópontjai, és a hajrá a Csesztregnek kedvezett, így a bajnoki bronzot sikerült megszereznünk. Külön ki kell emelni viszont szezonunk legnagyobb sikerét, hogy 1500 ember előtt a ZTE Arénában elhódítottuk a Zala Vármegyei Kupát. Az előző években ez a helyszín mumus volt számunkra, így ezt az átkot is megtörtük. Összességében egy kiváló, sikeres szezont zártunk, annak függvényében, hogy honnan indultunk és hova jutottunk el... Nagyon szépen csillog az a bajnoki bronzérem is, a vármegyei kupasiker pedig önmagáért beszél. Magasra tettük magunknak a lécet a következő szezonra, de igyekszünk tartani, vagy akár meg is ugrani ezt a szintet!

4. Szepetnek

Németh István: - Talán nem a legjobb hangulatomban értek el, mindettől elvonatkoztatva azonban úgy gondolom, összességében elfogadható volt teljesítményünk a szezonban. Amely célkeretet megfogalmaztunk az idény előtt, abba belefért az elért helyezésünk. Természetesen akadtak nehezítő tényezők a bajnokság során, mint például a sérülések, de ezek mindig benne vannak a pakliban. Összességében szeretném megköszönni a csapat nevében a támogatást azoknak, akik végig az együttesünk mellett álltak.

5. Technoroll Teskánd

Tóth Bálint elnökségi tag nyilatkozott a szezonról: - Osztályt váltottunk, ugyanis az NB III. után új csapatot kellett építeni. A csapat gerincéből 5-6 ember maradt meg, kiegészítve saját nevelésű fiatalokkal, és persze igazoltunk is, így vágtunk neki a bajnokságnak. A veretlen őszünk után aztán Deák Ádám edzőnek extrém sérüléshullámmal kellett szembenéznie. A téli felkészülésünk sem sikerült jól. Az edzővel szemben bizalomvesztés alakult ki, és úgy gondoltuk, hogy váltanunk kell. Kovács Imre érkezett, aki tapasztalt edző, és az utolsó kilenc mérkőzésen újra kisütött a Nap Teskándon. A pohár egy ilyen szezon után félig üres, illetve félig tele van. Pozitív, ugyanakkor a keretet nagyjából együtt tartjuk, és a cél sem változott, hogy ott maradjunk a mezőny elején. Az NB III.-nak is volt hozadéka, hiszen létesítményünk megújult, a feltételeink adottak a jó munkához, és várjuk a folytatást. A Magyar Kupa főtábláján is újra indulhatunk, ami siker a klub számára, hogy a Teskánd évek óta ott tud lenni a főtáblán.

6. Zalalövő TK

Ostrom János: – A hatodik helyen zártuk a bajnokságot, nagyjából ide is vártuk a csapatot, hiszen a szezon előtt célként az első nyolcba kerülést tűztük ki. Aztán, ahogy alakult a bajnokság, láttuk az erőviszonyokat, akkor voltak kicsit nagyobb reményeink, hogy esetleg a dobogó környékén is végezhetünk. Meneteltünk a Magyar Kupában, és ez kicsit rányomta a bélyegét a teljesítményünkre, hirtelen sok sérültünk lett. A téli alapozáskor két meghatározó játékosunk megsérült, egész tavasszal nem tudott játszani. A bajnokságban elért 6. hellyel maximálisan elégedett vagyok, a srácok mindent megtettek, becsülettel dolgoztak. Örülök neki, hogy a kupadöntőbe tudtunk kerülni, viszont annak nem, hogy ott már tartalékosan tudtunk felállni. A kupaezüstnek természetesen örülök, nagyon jó hangulata volt a ZTE Arénában az egésznek, úgyhogy megpróbálunk jövőre újra a döntőbe kerülni, és a bajnokságban is megpróbáljuk a legjobb eredményt elérni. Nagyon úgy néz ki, hogy a csapat együtt marad, továbbá két-három játékost szeretnénk igazolni, erősíteni a csapatot, úgyhogy szerencsés helyzetben vagyok. Aztán majd meglátjuk, hogyan áll össze az egész, és mire lesz elég ez a következő szezonban. Gratulálok a Csesztregnek a bajnoki címhez.

7. Semjénháza

Kovács György játékos-edző: - Először is köszönöm a lehetőséget a semjénházai elöljáróknak, hogy kipróbálhattam magam edzőként. Talán egyetlen csapatként próbáltuk meg minden mérkőzésen játszani a focit, de lehet, hogy a célfutball kifizetődőbb lett volna az eredményesség szempontjából. Két mérkőzés kivételével - Zalaszentgrót idegenben és a Csesztreg itthon - minden mérkőzésen megvolt az esélyünk a pontszerzésre, de a szerencsével hadilábon álltunk idén. Sajnos csapatszinten nem teljesítettünk megfelelően, elöl nem jöttek a gólok, hátul pedig, fogalmazzunk így, igen. Az utolsó öt fordulóra sikerült összeállnunk, akkor már eredménnyel is párosult az elképzelésünk, csak kár, hogy mondhatni akkor meg vége lett a bajnokságnak... Az első öt helyezést céloztuk meg a bajnokság előtt, amit nem sikerült teljesíteni, ezért vállalom a felelősséget. Több volt benne, mint amennyit kihoztunk. Az utolsó meccsel viszont sikerült boldog szívvel elbúcsúztatni a visszavonuló Kozári Gábort. Jó nyarat minden játékosnak és a stábtagoknak!