Politikusbérek: nem jár több pénz

Most Lázár János Fidesz-frakcióvezető állt elő a "stiklik" és "seftelési lehetőségek" felszámolásának receptjével, de  nyilván az időzítés miatt  máris rengeteg kritika érte a törvényjavaslat formájában még be sem nyújtott ötletet. Eszerint egy év múlva már havi bruttó 750 ezer forintot keresnének az országgyűlési képviselők, akik cserébe pénzbeli költségtérítést nem kapnának.

A Lázár-javaslat értelmében sem bizottsági tagságért, sem a képviselőség mellett vállalt kormányzati megbízásért nem jutnának pluszpénzhez, illetve utóbbi esetben választaniuk kellene, hogy honatyai, vagy például államtitkári, kormánybiztosi munkájukért kérnek fizetést. Útiköltség-térítés és lakhatási támogatás sem járna, a munkába eljutást benzinkártyával, a lakhatást kiutalt ingatlannal biztosítaná az Országgyűlés Hivatala.

E módszer kétségkívül egyszerűsítené, átláthatóbbá alakítaná a képviselői juttatások kiszámítását, túlkomplikált ugyanis a jelenlegi hárompilléres rendszer: a bruttó tiszteletdíjban a bizottsági tagság is megjelenik, a választókerületi pótlék a megye székhelye vagy a választókerület központja és Budapest távolságától (nem a lakhelytől) függ, a lakhatási támogatáshoz pedig csak az kell, hogy a képviselő nevén ne legyen fővárosi ingatlan. Választókerületi pótlékot (2009 óta így nevezik a költségtérítést) olyan képviselő is kap, aki megyei listáról került be a parlamentbe, de nem az adott megyében él.

Mint arra a zalai képviselők fizetését bemutató korábbi cikkeinkben is utaltunk, a javadalmak közötti különbségeknek szintén a bonyolult képlet az oka. A bruttó tiszteletdíj alapja mindössze 230 ezer forint, ezt növelik a bizottsági helyek és tisztségek, utóbbiak közt vannak jobban és gyengébben fizetők. A választókerületi pótlékot (ami a tiszteletdíj mértékétől is függ) szintén adók és járulékok terhelik, de aki számlával igazolja kiadásait, az leírhatja adójából az összeget. Jelenleg tehát egy átlagos képviselő fizetésének jóval több mint a felét költségtérítésként kapja. Ha mindezt összeadjuk, már korántsem biztos, hogy "papíron "jól járnak a képviselők a Lázár-formulával. A javaslat melletti érv továbbá: az elmúlt évek országos botrányai bizonyították, hogy egyesek "rugalmasan" kezelik az aktuális szabályokat.

A régóta megoldatlan képviselői fizetésrendezésnek van azonban egy szépséghibája: szembekerült saját korábbi álláspontjával a kormánypárt. 2007-ben ugyanis a szocialisták hasonló megoldással álltak elő, a képviselői minimumbért éppen bruttó 750 ezer forintban jelölték meg, igaz, ők a szállásköltséget számlára kifizették volna. A Fidesz akkor ezt a tervet nevezte képmutatónak, és nem szavazta meg a javaslatot.


Két probléma: továbbra is kapnának végkielégítést a képviselők (igaz, 6 helyett 3 havit), annak ellenére, hogy határozott időre, eleve 4 évre szól a megbízásuk. Emellett a közszféra alsóbb rétegeiben is ideje volna a fizetésrendezésnek, de ott az életpálya-modelleket nem dolgozták ki ilyen gyorsasággal.