Nyáry Krisztián megírta az „Így szerettek ők” második darabját

Korunk legszélesebb virtuális pletykasztrádáján, a facebookon indult hódító útjára Nyáry Krisztián – irodalomtanárból lett kommunikációs reklámszakember –, először csupán hobbiként feltűnő vállalkozása: jeles és ismert hazai íróink szerelmi életére ablak kitárása. A siker meglepő és meggyőző volt, a megosztások számából (így nevezik, amikor az ismerősöknek is ajánljuk, ami nekünk tetszett) látható, azok is belefeledkeztek Kassák, Krúdy, Babits, Tóth Árpád, Pilinszky életébe, akik nem sűrűn forgatják a versesköteteket, mert már az iskolában sikeresen elvették a kedvüket e „hiábavalóságtól". A műfaj váratlan népszerűsége arra is rávilágított, hogy az irodalom-elmélet erősen műközpontú elemzési hajlandósága ellenére a költőben, íróban is az ember érdekli elsősorban a befogadót. Épp e ponton támadják nagy vehemenciával az irodalmi ítészi parnasszus magasában ülők a szerzőt, mondván, a bulvár és a celebvilág kárhozott sarába rántotta íróinkat, ráadásul úgy, hogy sokszor csupán bizonyítatlan és bizonyíthatatlan feltételezéseknek enged teret.

Ki áll nyerésre a küzdelemben? A második kötet puszta léte elárulja.

Nagy Bella színésznő és Jókai Mór. Hatalmas volt a korkülönbség

Amelyben – talán eladás-ösztönző célzattal – intenzív meglepetésként olvashatjuk, hogy Kölcsey Ferenc legszebb, legáradóbb szerelmes verseit Szemere Pálhoz, húszévesen megismert legjobb barátjához címezte. A puszta tény köré hamar felépült az egyértelmű sejtés, amelyet erősített az is, hogy nem ismerünk Kölcsey életéből hölgyeket, akikhez gyengéd szálak fűzték volna.

Annál inkább a kötet többi szereplőjének környezetéből. Nyáry Krisztián kutatásainak jóvoltából megismerhetjük Karinthy Frigyes, Reviczky Gyula, Weöres Sándor, Kisfaludy Sándor, Jókai Mór, Márai Sándor, Vörösmarty Mihály, Füst Milán, Kosztolányi, Kaffka Margit és Szabó Dezső szerelmeit. A szerző szándéka változatlan, nem tudományos munkaként, de valós tények segítségével mond el igaz történeteket, nem titkoltan szórakoztató formában. A legfőbb cél persze az, hogy ezen keresztül kedvet csináljon a művek elolvasásához. Kétséges, mennyire sikerülhet ez, de talán nem teljesen elképzelhetetlen az a jelenet, hogy a fiatal az interneten olvasván Nyáry fejezeteit, rákeres mondjuk egy Radnóti versre. Aminek a múzsája, Gyarmati Fanni 101 évesen még köztünk él, mi több, az Így szerettek ők első kötetét maga is ajándékként küldte el. Ha neki tetszettek a róla írottak, ki fanyaloghatna?