Kultúra

2014.02.04. 15:25

Portréfilm készült Kováts Flóriánról, az MMA alapító főtitkáráról

Pusztán a figyelmes tekintetével össze tudott hozni két embert – így nyilatkozott egyik munkatársa dr. Kováts Flóriánról (1948-2011), akinek életéről A kultúra napszámosa címmel portréfilm készült.

Magyar Hajnalka

Az 50 perces filmet a minap mutatták be a hangversenyteremben a film készítőinek – Zajti Gábor rendező, Zajti Ferenc forgatókönyvíró és Zajti Balázs operatőr, vágó – jelenlétében.

– Régi ismeretség fűzött Flóriánhoz, ezért fogalmazódott meg bennem e tisztelgő film gondolata – kezdi Zajti Ferenc. – A személyes motivációhoz jött a Magyar Művészeti Akadémia pályázati támogatása, ami lehetővé tette a kivitelezést. Még a 70-es években, a Nyitott Ház mozgalom keretében – ennek gyümölcse lett Zalában a baki és a zalaszentlászlói faluház is – kerültünk távoli kapcsolatba, ami aztán a Művészeti Akadémia berkeiben vált egyre szorosabbá.

Mint elmondja, egy fiókban lelt önéletrajz adta a dokumentumfilm vázát, ennek fonalát követték. A filmben megszólal Kováts Flórián számos egykori kollégája, barátja, a szervezésben nagy segítségükre volt fia, Kováts Gergely. Sajnos még így sem tudtak mindenkit elérni, kimaradt például Vattay Dénes, a zalaszentgróti közművelődés nagy öregje, de beszél a zalai évekről többek között Vadas Zsuzsa, Müller Imre, Skrabut Éva, Lovass Tibor, s persze Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, akivel még a gébárti Kézművesek Háza építésénél kerültek kapcsolatba.

A film a budapesti gyermekévekkel nyit, az úttörővasútnál eltöltött három évvel, ahol fegyelmet tanult az érzékeny fiú. A szombathelyi főiskola után került Zalaegerszegre, húsz évet töltött el itt. A mozinál kezdett, majd a Megyei Művelődési Központ igazgatója lett 28 évesen. 1982-től a Városi Művelődési Központot irányította, doktori dolgozatát az egerszegi színház alapításából írta. Ő volt a városi tévé első elnöke, a '89-ben életre keltett Egerszeg újság felelős kiadója. Népművelőként, művelődésszervezőként, szociológusként is sokat tett a rendszerváltó gondolatok meggyökereztetéséért. A portréfilm szereplői felidézik, milyen katarzist élt át Nagy Imre újratemetésén. Vadidegenek közt zokogott. Az átéltek hatására a nyilvánosság előtt vállalta a vezeklést korábbi, MSZMP-beli elköteleződéséért. Nagyon kevesen voltak erre képesek – emelik ki a barátok. Makovecz Imrével régóta ismerték egymást, ő hívta marketingvezetőnek a sevillai világkiállítás magyar pavilonjához, majd elválaszthatatlanok lettek a Magyar Művészeti Akadémia köztestületté válásának előkészítésében is. Később Nemeskürty István hívására a Magyar Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal vezetői tisztét töltötte be, hallatlan precizitással látva el feladatát.

Több infarktuson és műtéten esett át, öt nappal Makovecz Imre halálát követően hunyt el. Az utolsó műtét előtt, gyanítva, hogy többé nem tud majd beszélni, egyik barátja segítségével hangfelvételre mondott néhány mesét. A családnak. A filmben Árgyélus királyfiról mesél...

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!