Bio- és gyógynövénynapok negyedszer - Bemutatják a falu természeti értékeit

A bio- és gyógynövénynapokkal  a zalaszentlászlóiak megtalálták a híres Makovecz-féle "természetbarát" faluházuk köré leginkább illő programot:  a környék természeti kincseit mutatják be országnak-világnak, népszerűsítve ezzel az egészségesebb életmód lehetőségét.

- Amikor hat évvel ezelőtt Budapestről ide költöztünk, nem győztünk csodálkozni: bármerre léptünk, gyógyító füvekre bukkantunk. Innét ered a gyógynövénynapok gondolata - mesélte Bakos Péter, aki  ötletgazdája és kezdetektől egyik a fő szervezője a rendezvénynek -. A tavalyi érdeklődésen felbuzdulva az idén már a biogazdálkodással is kibővítettük a témakört.

A 18 éves Páti Máté (jobbról a 3.) nem csak előadást tartott, hanem be is mutatta természetes anyagokból készült méhészfelszerelése egyes darabjait.  A képen (balról jobbra) Bohár Istvánné, Kisné Malogh Mónika, Kazári Erzsébet, Páti Máté, Gercsa László és Bakos Péter

A IV. Zalaszentászlói Bio- és Gyógynövény Napok vonzereje átlépte már a megye határait - velünk együtt éppen Kecskemétről érkezett látogatók regisztrálták magukat, s a kiállítók és az előadók is az ország különböző részeiről érkeztek.  A péntek délutáni szakmai napon Rodics Katalin, a Greenpeace környezetvédő világszervezet képviselője  a biogazdálkodás és a mindennapi élet megvalósítható és környezetbarát alternatíváival ismertette meg a szépszámú hallgatóságot.

A gyerekek a játszóházban gyógynövényekből tea-filtereket készítettek  A képen szemben (balról jobbra:) Bakosné Szalai Zsuzsanna,  Sebestyén Csilla és Fatér Balázs István

Szombat-vasárnap nem volt egyszerű választani az izgalmas programok közül: beülhettünk például a faluházba előadásokat hallgatni, csatlakozhattunk a túrázókhoz, pancsolhattunk magunknak gyógynövényes készítményeket. Beszerezhettünk szakkönyveket vagy éppen gyógynövény palántákat, amiket a zalaszentlászlói közmunkások Tóth Imréné alpolgármester és Busznyákné Albert Anna, a faluház vezetője irányításával neveltek. Szabó Lajos fafaragó jóvoltából elleshettük, hogyan bontakozik ki egy rönkből a  szobor - a gyerekek közben Bakosné Szalai Zsuzsanna segítségével gyógynövényes játszóházban múlatták az időt.

Jól sikerültek a szombaton készített gyógyszappanok. Az ad hoc zsűri (balról jobbra) Rezneki Józsefné, Bohár Istvánné, Ferenczi Erika, Bohár István, Bodor Béla, Csapó Andrea, Bakos Péter és Bóbics Lajos

Kiss Domonkos atya, a Bakonybéli Szent Mauríciusz monostor újraalapítója Tihanyból érkezett  - mint ő mondta - "haza" Zalába, ugyanis Búcsúszentlászlón született, de amikor édesapját kinevezték a gici vasútállomás főnökének, a család  a Bakonyba költözött. Az eredetileg biológia szakos tanár jelenleg nyugdíjasként a Tihanyi Bencés Apátság kertészeti felügyelője.  Előadásában a monostorkertek kialakulásának történetébe avatta be a hallgatóságot.  Amúgy a jeles gyakorlati szakemberek - dr. Babulka Péter, Takács Ferenc, dr. Dani Magdolna - mellett Zalaszentlászlónak saját tudományos igényű előadóra is tellett: Páti Máté, akinek kitűnő érettségi bizonyítványán még meg sem száradt a tinta és a szegedi orvostudományi egyetemen  kutató orvosnak tanul majd, önnön kísérleteire és megfigyelésére alapozva a méhészet 21. századi természetbarát lehetőségeit taglalta. A budapesti Csapó Andrea, aki  hobbiból készít gyógyszappanokat,  nem csak elméletileg számolt be a munkájáról, hanem az otthon hasznosítható gyakorlati fortélyokat is elárulta az érdeklődőknek.

Bakos Péter, a rendezvény ötletgazdája és szervezője Kiss Domonkos atyával

- A sikerhez bizony össze kellett fognia a falu civil szervezeteinek -  jegyezte meg Bóbics Lajos, a Zalaszentlászlóért Egyesület elnöke -. Az egyesületünk mellett  helyt álltak a polgárőrök, itt nyüzsögtek a népdalkörösök, de még a francia-magyar baráti társaság tagjai sem húzták ki magukat a kétkezi munka alól.

A gyógynövénypalántákat a falu közmunkásai nevelték

- Az ilyen nagyszabású rendezvényekhez kicsinek bizonyult a faluházunk udvara, ezért az önkormányzat megvette a mellette lévő telkeket, hogy egy megfelelő parkot alakíthassunk ki - tette hozzá Bohár István polgármester -. Még sok a dolgunk, régi épületeket bontunk le,  újat építünk. Természetesen úgy, hogy az szervesen illeszkedjen a  faluházunkhoz.

Mindenesetre a tetővel fedett új kemencés közösségi tér ágasfáit az Rezneki József  faragta, aki anno az édesapjával az épületét is elkészítette.