Gyümölcsrabló rovarok

Mindennek oka a szárazság, hiszen rovarok a csapadékhiány miatt nem jutnak elegendő vízhez, így azt a gyümölcsök nedvességtartalmából pótolják.

A jelenségre a murarátkai hegyen szőlővel és gyümölcsössel egyaránt rendelkező Kovács Árpád hívta fel figyelmünket, aki azt mondja, a szőlőben közel akkora kárt okoztak a méhek, mint egy komolyabb jégverés, a gyümölcsösben pedig ennél is nagyobb volt a terméskiesés.

- A nyáron elviselhetetlen volt a helyzet, a barackot például teljesen tönkretették a méhek – magyarázza a férfi. – A család egyik tagja kórházban volt, neki akartam gyümölcsöt vinni, de egyetlen ép termést sem találtam. Most a szőlőre vetették rá magukat, ott is komoly kárt okoznak, talán a 10-20 százalékot is megközelíti.

A fürtökön az ép szemek mellett jól láthatóak az összeaszott, elszürkült bogyó. Kovács Árpád állítja: ezekből méhek szívták ki a nedvességet. Előkerülnek nyáron készített fotók is, csak úgy nyüzsögnek a barackon a rovarok. A férfi szerint minden bizonnyal azért járnak rá a gyümölcsökre, mert szomjasak. A csapadékmentes, forró nyár, valamint a hasonlóan meleg ősz miatt a természetes vízlelőhelyeiket elvesztették.

- Van egy másik probléma is, az utóbbi időben egyre többen kezdtek el méhekkel foglalkozni – folytatja Kovács Árpád. – Ebből kifolyólag azon a területen, ahol eddig kétszáz család volt, ott most ötszáz is van. Sokszor úgy zsongnak a szőlőben, mintha egy méhkas körül lennénk. Védekezni nagyon nehéz ellenük, egyetlen lehetőség a méhcsapda, ám annak hatásfoka igen alacsony.

Dr. Bussay László borász nemcsak megerősíti a Kovács Árpád által elmondottakat, de a méhcsípés veszélyeire is felhívja a figyelmet. A Muraszeményén és térségében házi orvosként is dolgozó szakember azt mondja: a szüret alatt előfordult, hogy mentőt kellett hívni méhcsípés miatt rosszul lett személyhez.

- Aki érzékeny a méhcsípésre, annál úgynevezett anafilaxiás sokk léphet fel, összeomlik a keringése – magyarázza. – Ez nagyon komoly hasi görcsökkel is jár, mert a szervezet ilyen esetben úgy védekezik, hogy a fontosabb szervekbe, mint a vese, a máj vagy az agy, pumpálja a vért. Azért kell mielőbb szakszerű ellátásban részesíteni a beteget, mert nem tudhatjuk, hogy mi lesz a folyamat vége.

Dr. Bussay László azt is hozzáteszi, a probléma miatt nem a méhek okolhatóak, hiszen a szüret idején a szőlőnek van a legnagyobb édességtartalma, ezért természetszerű, hogy a méh onnan akar táplálkozni. A borász azt mondja, célszerű korán reggel elkezdeni a szőlő betakarítását, hiszen a hűvös időben a rovarok kevésbé mozgékonyak.

Hampuk Gábor, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület zalai szaktanácsadója viszont azt mondja, a méh nem tudja a gyümölcsöt – s így értelemszerűen a szőlőt sem – megkezdeni, hiszen a szájszerve erre alkalmatlan. A darázs ellenben igen, a méh tehát csak olyan gyümölcsre száll rá, amit már megrágott a darázs, vagy más okból sérült. A szakember kérdésünkre azt is hozzátette: hazánkban egy 1967-es rendelet értelmében bárki szabadon méhészkedhet, külön szabály nem rendelkezik arról, hogy adott nagyságú területen mennyi méh tartható, ezt a méhészek az észszerűségre hagyatkozva döntik el. Hampuk Gábor szerint minden méhészetben van méhitató, s a gazdának az is érdeke, hogy a téli élelempótlás miatt gondoskodjon az etetésről is, vagyis a méhek nem azért járnak a szőlőre, mert ki lennének éheztetve.