Nyers Csaba a honfoglaló magyarok stílusából teremt divatot

A budapesti alkotó a honfoglalás korának legértékesebb tárgyi emlékeiről készít pontos másolatokat, és igyekszik visszahozni az ősi mintákat napjaink tárgykultúrájába.

Ez a falikép egy szarvasra támadó griffmadarat ábrázol. Fotó: Szabó Judiit

– Szerszámkészítőként kezdtem a pályafutásomat, majd kitanultam a szakács mesterséget. Elsősorban szakácsnak, másodsorban rézdomborítónak tartom magam. A első rezes munkám egy tarsoly volt, de azóta számos más honfoglaláskori régészeti leletről is készítettem másolatot – mondta Nyers Csaba.

Vörösrézből alkot, munkái ezüstözöttek és aranyozottak. Nemcsak a magyar, hanem a szkíta, szarmata, avar és hun formavilágot is feldolgozza. A keszthelyi tárlat anyagából kiemelte a veretes tarsolyokat, amelyek az eddigi ismeretek szerint kizárólag a honfoglaló magyarok hagyatékában fordulnak elő.

– Ezekben az övre akasztott kis táskákban tartották a tűzszerszámokat: a kovakövet és a pattintó vasat, valamint a taplót, amelyet az előzőek segítségével meggyújtottak. A tarsolyban apróságok is voltak, például varrótű – ismertette a rézdomborító.

Nyers Csaba öltözéke is honfoglaló őseink világát jeleníti meg. Fotó: Szabó Judit

A tarsolyok anyagából és mintázatából következtetni lehetett viselőjének társadalmi státusára. Nyers Csaba elmondta, hogy veretes vagy lemezes tarsolyt csak a módosabbak hordtak, az alacsonyabb rangúak bőrből vagy nemezből készültet viseltek. Tarsolylemezből viszonylag keveset találtak a régészek. Legutóbb három éve került elő egy türkiz ékköves táska Bugyi község közelében. A leleteket a Nemzeti Múzeumban őrzik, a Nyers Csaba műhelyéből kikerült másolatok pedig megtekinthetők szeptemberig a Hintómúzeumban nyílt kiállításon. Az alkotó elmondta, hogy 33 féle lemezmintát dolgozott fel. Hozzátette, hogy az állatokat ábrázoló tarsolyok lehettek a legrégibbek, a növényi mintázatokkal díszítettek később készülhettek.

A kiállítás veretes öveket, lószerszámokat, fali képeket, ékszereket és edényeket, köztük egy üstöt is felvonultat. Nyers Csaba eddig négyfajta honfoglaláskori üstről készített másolatot, például a százliteres törteliről, a legnagyobbról, melyet Európában találtak. Ezt hozta el Keszthelyre, és rendszeresen használja is. Köles, hajdina, árpa és tönkölybúza felhasználásával főz benne – őseink is ezeket a gabonákat fogyasztották.

Ékköves és állatmintás tarsolyokat is felvonultat a kiállítás. Fotó: Szabó Judit

De hogy kerülnek a honfoglalás emlékei a Hintómúzeumba? Varga Zoltán, a múzeum vezetője elmondta, hogy alapvetően 18-19. századi lóvontatású eszközöket tárnak a közönség elé, de szeretnék bővíteni kínálatukat a magyar lovas kultúra jelentős korszakainak bemutatásával. Ebbe a koncepcióba illeszkedik a hét végén nyílt tárlat is.