"A háborús évek emberi oldalát mutatom be" - Interjú Izolde Johannsennel

Azonban ezen alkotók mellett is bőven akadnak még tehetséges alkotók napjainkban a magyar irodalom berkeiben. Ebbe a csoportba tartozik Dénesi Ildikó is. Nem csak a regényei, de az alkotói életútja is elég kalandosnak mondható, hiszen írt romantikus, misztikus és fantasy témájú műveket is, melyeket 2011-től Izolde Johannsen írói névvel publikál. 2016-ban megjelent „A birodalmi kalóz" című munkája, mely egy egészen egyedülálló kutatói összefogás eredményeként jöhetett létre, hiszen egy egész történész stáb dolgozott együtt az íróval, hogy az alkotás egyszerre legyen hiteles, mégis közérthető és élvezhető olvasmány. A szerzővel a mai írók helyzetéről, írói pályafutásáról és erről az egyedülálló kezdeményezésről beszélgettünk.

- Kezdésként kicsit utazzunk vissza az időben. Már diákként is nagy történelem rajongó volt, már gyermekként is tudta, hogy író lesz Önből? Valamint honnan jött az ihlet ilyen különlegesnek mondható témához, mint a hadihajók?

- A történelmi regények és az életrajzok nyolcéves korom óta szerves részei az olvasmányaimnak. Iskolás koromban rengeteg időt töltöttem könyvtárakban, főként hetedikes koromban, amikor a történelmi tanulmányaink elérkeztek a francia forradalom idejéhez és XVI. Lajos korához. Ez volt az a korszak, amivel első ízben foglalkoztam, már akkor, a korai években szép saját könyvtárat gyűjtöttem össze a forradalom napjairól ezen belül is Lajos királyról. Engem ugyanis mindig a „másik oldal" érdekelt, jelesül pl. Lajos királypárti testőrsége a forradalom alatt. Aztán az érdeklődésem a II. világháború felé fordult ám ekkor még csak a birodalmi évek szárazföldi eseményeivel foglalkoztam. A hadihajókkal 2004-ben ismerkedtem meg. Az írói pálya gondolata már akkor, a hetedikes évek alatt megfordult a fejemben, pontosan azért, hogy bemutathassam egyszer adott esetben a testőrök szemszögéből a kort és az átélt hónapokat. Erről a tervemről a mai napig nem tettem le, még itt van bennem a forradalmi regény. Nos, visszatérve a hadihajókra, a kalózregényem kapcsán ellátogattam a TIT Hajózástörténeti és Hajómakettező Klubba és egy évig hallgattam az előadásokat. Ott ismerkedtem meg a csatahajókkal, valamint Erich Raeder tengernagy munkásságával, aki a német birodalmi haditengerészet a Kriegsmarine vezetője volt 1943-ig. Összevetve a szárazföldi és a tengeri hadszíntereket egy új, feltáratlan világot kaptam, melynek itthon nem volt irodalma, csak szemelvények, egyes fejezetek, cikkek álltak rendelkezésemre. Ennek a területnek a kibontásán fáradozom, azaz a német haditengerészet bemutatásán nagyregények formájában 1918-1946-ig bezárólag.

- Milyen ma kortárs írónak lenni, úgy, hogy te nem a „Coelho-i körmondatoktól" átitatott műfajt képviseled? Mennyire jelentős, mennyire tehetséges a mai szépírói réteg?

- Én még a rétegirodalmon belül is önálló rétegirodalmat írok. Hadtörténeti, életrajzi hajózásiregényt, mely igazából nem kategorizálható be egyik skatulyába sem, lévén félig szakkönyv, félig történelmiregény. A TRT (Történelmiregény Írók Társasága) tagjaként azon fáradozunk írótársaimmal együtt, hogy a történelem egyes időszakait megismertessük és megszerettessük az olvasóközönséggel. Kollégáim, mind más és más történelmi korokkal foglalkoznak, nagyszerű tollú, tehetséges emberek. Nagy örömünkre november 25-én közös szakmai konferenciánk volt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Összehasonlító Civilizációtörténeti Kutatócsoportjának jeles tagjaival, ahol bemutatkozhattunk előadásaink keretében a szakmai közönség előtt. Mivel én nemcsak regény, hanem életrajz írással is foglalkozom, a haditengerészeti regényekben az egyes parancsnokok teljes életrajzát és munkásságát is bemutatom. Az utószókban pedig magyarul még nem publikált szakmai anyagok és önálló kutatások foglalnak helyet a műszaki leírásokkal egyetemben. Ettől különleges a 2016-ban indult sorozatom.

- A birodalmi kalóz egy történelmi dokumentum és életrajzi regény. Mennyi és milyen jellegű kutatómunkát kellett ebbe belefektetni? Kicsit kérlek, írj a téged segítő Kriegsmarine csoportról, valamint arról, hogy szerzőtársaddal miként osztottátok meg a munkát!

- 2007 óta tanulmányozom az Admiral Graf Spee páncéloshajó – ismertebb nevén zsebcsatahajó történetét és kiemelten parancsnoka Hans Langsdorff sorhajókapitány életét, munkásságát. A rendelkezésemre álló igen csekély magyar nyelvű irodalom mellett főleg angol és német nyelvű szakanyagok segítségével kutattam. Én magam is részese vagyok annak a kb. húsz éve indult folyamatnak mely Langsdorff rehabilitációjával foglalkozik. Az „utolsó úriember", a „gentleman-kalóz" - ahogy a parancsnokot ellenfelei nevezték -, tettei, gondolatai már akkor felkeltették érdeklődésemet. Elég csak azt felidéznem, hogy döntéseivel nemcsak saját 1100 embere életét, hanem közel 600 angol hadifogoly életét is megmentette, ezek az emberek aztán később hálával és tisztelettel gondoltak rá, de nemcsak ők, hanem háborús ellenfelei is. A hadihajó első és egyben egyetlen útja önmagában rendkívül izgalmas, de nem egyedül kalózkodott, a történet részese az Altmark ellátóhajó is. A két hajó együttes történetét eddig még nem olvashatták nagyregény formájában sem a hazai sem a világirodalomban. A könyvben egészen 2014-ig szerepelnek a kutatási anyagok. És akkor itt térnék rá a nagyszerű Kriegsmarine csoportra, amit én hoztam létre. 2015-ben a kézirat írásának kezdetekor szerzőtársam lett Michael T. Marble, aki az 1939-1945 című hadászati blog szerkesztője. A csoport többi jeles tagjai, akik munkámat segítik, hajóskapitányok (Veperdi András, Székely István) hajómakettező szakemberek és TITHMHE elnöke (Dr. Pék György, Dr. Balogh Tamás) valamint a téma legnagyobb ma élő kutatója Dr. Jann Michael Witt Németországból a laboe-i Hajózási Múzeum professzora. Szerzőtársam felügyelte a regény hadászati részét, a divíziók bemutatását, valamint ő gondozza a regény önálló honlapját, ahol a kiegészítő szakanyag szerepel.

- Mennyire volt nehéz megtalálni azt a nyelvezetet, ami egyben megőrzi a mű szakmaiságát, mégis könnyedén olvasható művé teszi a Birodalmi kalózt, hogy tudtad ezt kivitelezni? Mi a mű legfőbb mondanivalója számodra?

- Ez egy nagyon szép és érdekes része volt ennek az évnek. A hajóskapitányok értő felügyelete alatt elsajátítottam a hajózásnyelvi kifejezéseket, a szokásokat, a szabályokat, együtt éltünk napról napra a történettel és az adott korral. Sok magyarul még publikálatlan anyagból dolgoztunk és a csoport tagjai mind fantasztikus lelkesedéssel vettek részt a regény alakításában. Ugyanakkor arra is figyelnem kellett, hogy a történet minden korosztályhoz és a legkülönfélébb érdeklődésű olvasóhoz megtalálja az utat, ezért pl. férfiolvasóinkra gondolva a szárazabb szakanyagot az utószóban gyűjtöttük össze, ugyanakkor észrevétlen besimítottuk a cselekménybe nagy részüket. Hölgyolvasóim részéről is nagyon jó visszajelzéseket kapok, a szakmai közönség pedig nagy örömmel várta és olvassa a mai napig. Számomra a sorozat egészének, de kiemelten A birodalmi kalóz című regénynek a mondandója a haza és felebaráti szeretet. Meg akartam mutatni a sztereotípia mögött rejtőző katonát, a német tiszteket, akik most hirtelen levetik magukról több mint hetven év rájuk aggatott jelzőit. Hirtelen éppoly embereként állnak előttünk, mint bárki más, apák, fiak, fivérek, katonák. A katona pedig mindenhol ugyanaz, harcoljon szárazföldön, vízen vagy levegőben, ahogy ugyanaz a hazaszeretet is. Az nem függ pártállástól, az az ember szívének mélyén gyökerezik. A hazáért élünk és a hazáért meghalunk, ha kell. Épp ezért csodálkoznak rá a történetre a fiatal olvasók – mert ez valahogy kimarad a tanulmányaikból. Amikor egy német és egy angol tiszt – győztes és legyőzött - baráti jobbot nyújt egymásnak, tiszteli és becsüli háborús ellenfelét és példát mutat saját legénysége számára. A háborús évek emberi oldalát mutatjuk, mutatom be – azt a bizonyos másik oldalt.

- Hobbi történészből rengeteg van, és alapvetően elmondható, hogy a történelem mindig érdekelte az embereket. Mégis miért lehet, hogy ebben a formában íródott műved abszolút úttörőnek számít a magyar irodalomban? A mai fiatalság érdeklődési körébe beleillik „A birodalmi kalóz"?

- Úgy vélem a sorozattal egy igen nagy rést sikerül betömni a történelmi regények sorában. A magyarokat mindig is érdekelte a német birodalmi kor, - és annak ellenére, hogy nem vagyunk kifejezetten hajós nemzet, maga a haditengerészet. Csakhogy, amint az elején kitértem rá, nem volt ezidáig hozzáférhető magyar nyelvű irodalma a témának. Mivel én nemcsak a hajókkal, hanem azok parancsnokaival illetve a vezetőséggel is foglalkozom, sőt terveim szerint Erich Raeder tengernagy életrajza zárná a sorozatot. A tengernagy nemcsak a hajók felemelkedését és bukását asszisztálta végig, de a politikai éveket is testközelből élte át és részese volt a Nürnbergi pernek, mint elítélt – nos Raeder bemutatása egy teljesen új megközelítésből szemléltetné a kort és a háborús éveket. Mivel pedig a háború mindig is élénk érdeklődésre ad okot, remélem, hogy a fiatalok is érdeklődnek majd ennek a rendhagyó történelmi sorozatnak a regényei iránt.

- Tervezed-e más nyelven megjelentetni a regényt, hiszen német embereket kifejezetten érdekelheti ez a hiánypótló alkotás.

- Lektorommal (Kiss Tamás „Krystohans") már dolgozunk az elsődleges angol fordításon, illetőleg a regény ebook formáján, hogy minél szélesebb körben megismerhessék, akár a nemzetközi irodalomban is. Majd szeretnénk természetesen német nyelvre is lefordíttatni, de ez még nagyon távlati cél.

- Végül mik a terveid a jövőt illetően?

- A sorozat második regénye a befejezés fázisában van, az utolsó fejezeteket írom éppen. A Kriegsmarine-csoport nem állandó, a tagok változnak benne, így most szerzőként egyedül dolgozom, ugyanakkor a szakmai lektorok száma nőtt. A Gránátok a becsületért című történet a Bismarck csatahajó tündöklését és bukását mutatja be Ernst Lindemann sorhajókapitány, a parancsnok életrajzán keresztül. A regény érdekessége lesz a magyarul még szintén nem publikált Robert Ballard expedíció, azaz a roncs 1989-es megtalálásának elmesélése. A Bismarck talán a legismertebb hadihajó, mégis ezidáig főként angol és német anyag jelent meg róla. Ezt a hiányt igyekszem ezúttal egy minden szempontból újszerű történelmi-életrajzi regény keretében kipótolni. A további tervekben pedig a Z-terv nagy felszíni hadihajói szerepelnek, természetesen és mindenképpen Raeder tengernagy saját nagyregénye. Köszönöm a beszélgetést és ezúton üdvözlöm az olvasókat!