Művészek a katedrán

Ez a „tantárgy” a Muse (Musique-Europe), ami egy nemzetközi művészeti nevelési programot jelöl. 1993-ban indította el a neves hegedűművész, Yehudi Menuhin. Célja, hogy a valamilyen okból hátrányos helyzetű gyerekeket a művészet erejével elfogadásra, együttműködésre, toleranciára nevelje,   élményekkel oldja gátlásaikat, felébressze, kibontakoztassa bennük a kreativitást.

A Muse órák hangulatából nemrégiben ízelítőt is kaptunk a Landorhegyi-iskola által szervezett bemutatón. Hogy mit láttunk? Színpompás gyerekrajzokat a falakon, s önfeledten táncoló, teli torokból éneklő gyerekeket a placcon.

– 2009-ben bukkantam rá a Muse Magyarország pályázatára, ami kifejezetten olyan iskolákat szólított meg, amelyeknek nem erőssége a művészeti képzés – avat az előzményekbe Vörös Ferencné, az iskola igazgatóhelyettese. – Nálunk közismerten a sport a kiemelt irány, ezért gondoltam, meg kellene próbálnunk. Az iskolavezetés támogatta,  a kollégáknak  tetszett, a gyerekekről nem is szólva... Ők, ha Muse óra következik, nem  tanulásra gondolnak, hanem játékra, holott nagyon is sokmindennel gazdagodnak ezáltal. Az „első fecskék” már ötödikesek, de a mai napig visszakacsingatnak a Muse órákra, annyira szerették. Az iskola is gazdagodott a program által, a Muse osztályok színesítik az ünnepségek műsorát, az odajáró gyerekek elsős koruktól szerepelnek az énekkarban. Igyekszünk olyan osztályokat választani, ahol több a hátrányos helyzetű gyerek, akinek kevesebb ilyen jellegű élmény juthat.

A landorhegyis gyerekek nemrég bemutatót tartottak a Muse órákon tanultakból (Fotó: Katona Tibor)

Az első években színjáték és zenés népi játék szerepelt a programban, Ecsedi Erzsébet színművész és Szabó Tímea vezetésével. Aztán újabb Muse művészek kerültek az iskolához, két éve kapcsolódott be Tánczos György festőművész, tavaly pedig Hochrein Judit zenész.

– Én vagyok a leginkább zöldfülű, a tanév elején kerültem a programba – mondja Hochrein Judit, akinek sokoldalú zenei képzettségét, hangszer és énektudását a Hétrét Zenekarban is élvezhetjük. – Boldogan vállaltam, hiszen a zene és a népi játék a szívem csücske, s itt módom van ezeket ötvözni. Nincs is felszabadítóbb, mint zenére játszani, e varázslatban nagy segítségemre van a harmonikám. A gyerekek észre sem veszik, s máris megtanultak öt-hat népdalt, s olyan felszabadultan énekelnek, hogy sok énekkar megirigyelhetné. Felvillanyoz, hogy négy évig foglalkozhatok velük, ráadásul szabad kezet kapunk, így csak rajtuk és rajtunk áll, hova jutunk el.

A Muse programba Magyarországon a két zalaegerszegi osztály mellett budapesti, békéscsabai, debreceni, győri és tatabányai iskolák kapcsolódtak be, szintén alsós osztályközösségeikkel. Másutt a világban azonban ennél jóval szélesebb körben alkalmazzák, kitűnő eredménnyel.

– Olaszországban például minden tartományban külön egyesülete van a Muse programnak. Kiterjesztették a felsőoktatásra is, Bolognában az egyetem Muse oktatókat foglalkoztat – tudjuk meg Tánczos Györgytől, az Ady Iskola művésztanárától, aki már harmadik éve jár a landorhegyis gyerekekhez. Őt elsősorban a program szemlélete ragadta meg.

– Ezekben az osztályokban nem klasszikus rajzórát tartok, nem a megszülető mű a legfontosabb, hanem az odavezető út, a játékos alkotás folyamata, s a közben megébredő öröm, jó érzés – világítja meg a lényeget. – Sikerélményhez is jutnak általa,  tavaly például eljutottak a rajzaik egy nemzetközi kiállításra a bolognai zsidó történeti múzeumba. Elképzelhető, milyen büszkék voltak, amikor megmutattam nekik az ott készült fotókat.

Kravalik Brigitta, a Muse Magyarország ügyvezetője

Elmesél még egy tavalyi akciót, ami  jól kifejezi a Muse lényegét. Egy hatalmas kartonlapra felírták a MUSE szót, majd szétvágták annyi  részre, ahány  Muse osztály működik Magyarországon. A kartondarabok útra keltek, s minden osztály  kedvére kidekorálta. Végül a részeket a fővárosban összeépítették, az eseményt pedig élő video közvetítésben követhette nyomon minden csoport. Kapcsolattartás, közös élmény, kreativitás, mindaz benne van, amit a Muse képvisel.

– Miként lehet bekerülni a programba? – tudakoljuk Kravalik Brigittától, a Muse Magyarország ügyvezetőjétől, aki Zalaegerszegre jött megnézni a landorhegyis gyerekek évzáró bemutatóját. Ő maga nyolc évvel ezelőtt táncterapeutaként került a programba, ám egy idő után az egyesület vezetését is elvállalta.

– A programot hazánkban a Muse Magyarország Közhasznú Egyesület működteti, ezért fontos, hogy megtaláljuk azokat a támogatókat, akik felkarolják törekvéseinket – mondja a táncművész. – Ha ez sikerül, akkor pályázatot írunk ki, mint tettük ezt most Miskolcon. Már meg is van a nyertes iskola, így jövőre Miskolc hetedik városként csatlakozhat hozzánk.

– Miért éppen hátrányos helyzetű gyerekek számára indult a program?

– Yehudi Menuhin úgy gondolta, hogy a művészetek segítségével lehet igazán hatni a gyerekek azon képességeire, amelyek nem tanulhatók. A szociális készségek fejlesztésében például kiváló eredmények érhetők el, főleg a különösen fogékony kisiskolás korban. Nagyon sok osztályban találhatók roma, bevándorló, vagy magatartászavaros, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek, akik játékos keretek között tanulják meg az együttműködés, a közös  alkotás mikéntjét. Ez a folyamat a többiekre is üdvös hatással bír, erőteljes a közösségépítő hatása.

– Mérhetők az eredmények?

– Nemzetközi szinten készülnek felmérések, pszichológiai hatásvizsgálatok, s nagyon pozitív ereményeket tudunk felmutatni. Egyébként meg csak rá kell nézni ezekre a gyerekekre, az örömük, a felszabadultságuk minden statisztikánál többet mond.