Irány a szőlő és a gyümölcsöskert

Az egyik zalai faiskola zalaegerszegi telephelyén is javában folyik a munka. Alsónemesapátiból, a faiskolából beszállított oltványokat osztályozzák, csoportosítják a megrendelő árudák számára. Kaszás Balázs őstermelő faiskolájában mintegy tízezer darab oltvánnyal készült az őszi szezonra.

– A faiskolából már egy hete kitermeltük a gyümölcsfákat, és itt a telephelyen, fajtánként osztályozzuk, tízesével kötegeljük őket. Jönnek értük a viszonteladók – így Kaszás Balázs.

Kaszás Balázs elmondta: mintegy tízezer alanyt oltottak tavaly, azokból fejlődtek ki ezek a fák. A fajtaválaszték meghaladja a nyolcvanat. Fotó: Pezzetta Umberto

A gazdálkodó elmondta: az idei száraz időjárás növényvédelmi szempontból kedvező volt, mert a gombabetegségek nem veszélyeztették az ültetvényeket, és a térségben jégkár sem volt.

– A faiskolák többségében az öntözés nagyon fontos dolog volt, de ebből a szempontból én szerencsés helyzetben vagyok. Az alsónemesapáti kert mélyebben fekszik, ott elég nedvességtartalma van a földnek – mondta.

A most ősszel a vásárlók elé kerülő oltványok nevelése tavaly kezdődött.

– Hurkapálcika vastagságú gyökeres alanyokat ültettünk ki tavaly márciusban, és augusztusig neveltük. Addigra elérték azt a vastagságot, amikor már szemezni lehetett őket. Mintegy tízezer darabot szemeztünk, minden olyan fajtából, amit keresnek az emberek. Az alanyokkal idén tavasszal folytatódott a munka, a szemzés alatt vissza kellett vágni törzset, hogy csak az egyetlen meghagyott, nemes gyümölcsfajta rügyből fejlődjön tovább a növény – avatott be a szakember az oltványkészítés rejtelmeibe.

A meghatározó, főbb gyümölcsfélékből (alma, körte, barack, szilva, és más csonthéjasok), több mint tizenöttel foglalkoznak, de az ezeken belüli, a fajtaválasztékot is fegyelembe véve meghaladja a nyolcvanat a fák sokfélesége. Például csak kajszibarackból és cseresznyéből 11-11 félét állítottak elő. Ezt egészíti ki a 22 borszőlő, és 23 csemegeszőlő fajta.

– Fontos, hogy minél előbb kerüljenek a csemeték a helyükre – mondta a telepítésről Kaszás Balázs. – Gyümölcsfáknak 70 centi széles és mély gödröt kell ásni, a szőlőnek 40 centiméter mélyet. A gyümölcsfánál a gödör aljára kerüljön a trágya, rá egy kis föld, arra szabad helyezni a gyökeret. A trágya ne kerüljön a gyökérzónába. Szőlőoltvány esetében a trágya ne a gyökér alá, hanem földréteggel elválasztva a gyökér fölé kerüljön, ugyanis a szőlő gyökere nem lefelé nő, mint a fáké, hanem vízszintesen. A fiatal növényt jól iszapoljuk be minden esetben. A növény megvastagodott, oltott része maradjon a föld fölött, körülbelül öt centiméterrel.

Amiből pálinkát lehet főzni

Kaszás Balázs azt mondja, már két éve azokból a gyümölcsfákból fogy a legtöbb, amelyek terméséből pálinkát lehet főzni. A pálinkafőzés szabaddá tétele előtt nem volt ekkora kereslet szilvára, barackra. A cseresznye visszaszorult, viszont a meggy keresett oltvány, talán festő leve miatt. A szőlő esetében idén a borszőlők közül ismét a vörös fajták iránti igény erősödik, csemegékből a tavalyihoz hasonlóak az igények.