Fonót is berendeztek a zalaegerszegi Mikes Kelemen utcai óvodában

És ehhez még az épületet sem kellett elhagyniuk, a csoportszobájukban rendezkedett be a fonó, egy vékában most is gyapjú, kenderszösz, tiloló, guzsaly, kézi orsó, rokka, kis kézi szövőkeret, hogy ne csak beszéljenek róla, de művelhessék is a fonás, a szövés fortélyait a gyerkőcök.

– Intézményünk a környezetvédelem mellett a néphagyományőrzést is felvállalta. A népmesék, népdalok, néptáncok tanulása mellett a népi kismesterségekbe is beavatjuk a gyerekeinket – tájékoztat Kovács Józsefné óvodavezető.

– Innét eredt az ötlet, hogy a szürke téli napokat a fonóval, ami régen a közösségi élet helyszíne volt, varázsoljuk színessé, izgalmassá – teszi hozzá Szőkéné Molnár Judit, a Vackor csoport óvónője, aki a Zalaegerszegi Belvárosi I. számú Óvoda környezetvédő és néphagyományőrző munkaközösségének is a vezetője, így a csoportjukhoz tartozó Kis utcai, ságodi és Szivárvány téri óvoda pedagógusaival is megosztja tapasztalatait. – Sokat beszélgettünk arról, hogy régen a hosszú téli estéken a televízió, a számítógép és egyéb kütyük nélkül sem unatkoztak a felmenőink. Néztünk filmet a régi fonókról, a legnagyobb sikert „A kisvakond nadrágja” című mese aratta, a mókás történetből megismerhették, miként lesz a lenből, kenderből ruha. A fonó hangulatának megteremtésében egyik nap Rózsa Péter fonó és szövő népművész, egy másik alkalommal a Tarsoly Erdélyi Mezőségért Egyesület sietett a segítségünkre.

A gyerekek Rózsa Péterrel és leányával együtt tiloltak, kézi orsóval, rokkával fontak, megismerkedtek a szövéssel, készítettek maguknak karkötőt és megtanulták a körmönfonást is. A Tarsoly-egyesület a fazekasságot vitte gyermekközelbe, míg együtt formálták az agyagedénykéket, muzsikaszóra népdalokat énekeltek. A fazekasműhelybe is beköltözött a fonóhangulat, élő zenére daloltak, táncoltak, népi gyermekjátékokat játszottak.

– Mindez maradandó élményt jelent a gyermekeknek. Megismerik a magyar népi hagyományokat, kibontakoztathatják kreativitásukat, fejlődik a manuális készségük, gyarapodik az anyanyelvi szókincsük, a közösen átélt élmények erősítik a közösséghez való tartozás érzését, fejlesztik az identitástudatukat. Már körvonalazódik a terv, hogy ősszel a Márton nap köré fonjuk-szőjük a programunkat – mondta Szőkéné Judit.