Kármelhegyi Boldogasszonyt ünnepelték a keszthelyi Kármelben

Bár Keszthelyen már nem működik a kármelita rend, korábbi – ma már a veszprémi főegyházmegyéhez tartozó – bazilikájukban máig megünneplik védasszonyuk emléknapját, amelynek hivatalos dátuma július 16., annak tiszteletére, hogy Stock Szent Simon 1251. e napján részesült a skapuláré látomásában.

A Szűzanya angyalok és szentek kíséretében ekkor megjelent a rendfőnöknek, és átnyújtotta neki a skapuláré nevű vállruhát azzal az ígérettel: aki ezt viseli, nem kerül a pokolba, s a halálát követő szombaton kiszabadul a tisztítótűzből. Később e kiváltságot kiterjesztették minden hívőre, aki a skapulárét, illetve annak éremváltozatát viseli.

Erre utal a jól ismert kármelita imádság is: „Urunk, Istenünk segítsen minket a Kármelhegyi Boldogasszonynak, a dicsőséges Szűz Máriának áldott közbenjárása, hogy oltalmazó kezétől vezetve eljussunk ahhoz a hegyhez, amely maga Krisztus”.

Az ünnepi hétvége lelki programja ezúttal is gazdag volt: szombati vesperással, virrasztással, előesti, majd éjféli szentmisével, a vasárnap délelőtti búcsúi alkalom főcelebránsaként pedig dr. Németh László belgrádi érsek szentbeszédében azt mondta, Kármelhegyi Boldogasszony tisztelete lelkiségi forma, amely ugyan nem „kötelező része a katolikus hitnek és vallásosságnak”, de a szentek tisztelete összekovácsolódik azzal, ami a Szentírásban olvasható.

„Van egy máriás lelkiség is”, amely például a ferencesekével, a jezsuitákéval összekapcsolódva segít az embereknek megérteni a vallásosságukat, s kifejezni azt, ami a legfontosabb az életükben. „Ez pedig nem más, mint hogy a mindennapi életünkbe beleszőjük Krisztus tanítását”, amely a szentek segítségével (is) történik – fogalmazott Belgrád érseke.

Dr. Németh László szerint az egyház „hihetetlen gazdagsággal rendelkezik”, elég csak a Mária-tiszteletre gondolni, hiszen van – sok más mellett – kármelhegyi, lourdes-i, fátimai, medzsugorjei, guadalupei Szűzanya, „aki sehol nem különb, de másként ragadja meg a katolikus emberek hitét, életét”.

– Mi pedig azt érezzük: ez jó nekünk – emelte ki a belgrádi érsek, aki szerint ez azt is megmutatja, a katolikus egyház befogadó, „hiszen az egyik dolog nem zárja ki a másikat”.

Mezei András, a Kármel plébánosa úgy fogalmazott, öröm, hogy Kármel ékességének és királynéjának köszöntésére – a nagy meleg ellenére – sok zarándok érkezett Keszthelyre, s a búcsú révén ezúttal is számos földi lélek nyert feloldozást és megbocsátást bűneiért.