2024.08.20. 17:30
Államalapítás: ünnepség Nagykanizsán
A dél-zalai városban kedd délelőtt kilenc órakor, a Deák Ferenc téren ünnepélyes zászlófelvonással kezdődött a Szent István-napi megemlékezés, majd az ünneplők a Medgyaszay Házba vonultak át, ahol tovább folytatódott a program, amely során elhangzott: nemzeti ünnepünk máig ismert dátumát Szent László király tette augusztus 20-ra, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ekkor emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. Az Államalapítást, azaz Augusztus 20-át az országgyűlés az 1991. évi VIII. törvény kihirdetésével nyilvánította hivatalos állami ünneppé, majd a 2012-ben hatályba lépett alaptörvény is megerősítette ezt.
A Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola néptánc tanszakos növendékeinek ünnepi műsora
Fotó: Gyuricza Ferenc
Az államalapítás ünnepségén Balogh László polgármester mondott beszédet. Beszélt többek közt államalapító királyunk történelmi jelentőségéről, máig kiható helyes döntéseiről, például a kereszténység felvételéről. Úgy fogalmazott: e döntés „lényege, eredete és támasza az a végső elv és hit, hogy a létrejövő magyar állam, a megszülető kárpát-medencei nemzet fölött soha nem állhat emberi akarat, fölötte nem létezhet földi hatalom vagy más uralkodói alakzat. Magyarország önálló és szuverén, szabad és független, a magyar nép nem lehet önkéntes vazallus, szolga, fölötte csak a végtelen állhat.”
István nemcsak az államalapításhoz köthető, de Európa teremtője is volt
- Minden, ami 1000 év alatt velünk történt, minden komédia és tragédia, minden örömünnep és hiba, minden vétek és minden cselekedet, történelmet író döntés és rút csalétek egyedül e talapzat mércéjén mérendő – folytatta Balogh László. – Nincs más zsinórmérték, nincs más kánon, csak az égre tekintő István-i akarat, melyből a magyarok története fakad. Így ez a számadásunk egyetlen helye. És ez nem kevés: ez az államalapítás örök léptéke, amellyel kiszabta a magyar hazát, és egyben kiszabta Európát. Szent István nem csak államalapító, István egyszerre Európa-teremtő is, aki örök alkotmányán megvetette lábát, kimérte határait, környező barátait, kiépítette államát és minden meghatározó kapcsolatát.
A magyar állam Európában, Európával született, annak önálló tagjaként, és Európa Magyarországgal együtt teremtetett. Az egész a részek nagy halmaza, de a rész az egésznek független alakzata. Nincs Magyarország Európa nélkül, nincs Európa a magyarok nélkül – ez az István-i döntés biztos talapzata.
- Lehet vitázni és lehet csatázni
- Trianonnál vereséget szenvedni,
- lehet embereket és területeket elveszíteni
Bármit lehet, mert túl lehet élni, de egyvalamit nem: e független nemzetet alárendelni, beolvasztani, más akaratának alávetni. Magyarország ebből a szent döntésből fakad. A mi történelmünk és évezredes alkotmányunk fölött nincs entitás, nincs feljebbvaló e világban. Nekünk csak társaink és szövetségeseink lehetnek, kikkel együtt építjük Szent István művét, a keresztény Magyarország és a keresztény Európa nemzetekből álló sikeres jövőjét.
A város új kenyere
Balogh László ünnepi beszédét követően Várnai László római katolikus esperes-plébános, Deme Dávid evangélikus lelkész és Hella Ferenc református esperes mondtak áldást a város új kenyerére, amit a polgármester és Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő szegtek meg. A ceremóniát követően a Farkas Ferenc Zene- és Aranymetszés Művészeti Iskola néptánc tanszakos növendékei adtak műsort, akiket a Bojtár zenekar tagjai kísértek. Az este folyamán az alsóvárosi templomban tartottak Szent István-napi ünnepi szentmisét, majd az Erzsébet terén az István, a király című rockoperát vetítették le, amit a nap zárásaként ünnepi tűzijáték követett.
Együtt kell továbbépítenünk Szent István művét
Fotók: Gyuricza Ferenc