Szívinfarktus, stroke, agyvérzés – a sürgősséggel kórházba kerülők 14 százaléka már az intézményben meghal

– Az immár 50 tagot számláló közösségünk egyik alappillére az egészséges életmód támogatása, népszerűsítése. Kirándulunk, túrázunk, tornázunk, s mindehhez jó tanácsokat és egy kis lelki muníciót gyűjteni hívtuk meg a sikeres szívsebészt, Rashed Arefet, aki első szóra igent mondott – árulta el Dancs Györgyné, a Bocföldei Nyugdíjas Egyesület elnöke.

A népszerű, zalai Príma díjjal is kitüntetett osztályvezető főorvos lapunknak elmondta: gyakran és szívesen tart a kardiovaszkuláris, azaz a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését, illetve kezelését célzó felvilágosító előadásokat, még akkor is, ha tudja, csak kevesen fogadják meg még aznap minden tanácsát, de ha csak páran törődnek is kicsit többet az egészségükkel, ha csak egyetlen ember életét is sikerül így megmenteni, már megérte a fáradságot.

A szívinfarktus a magas vérnyomással áll  összefüggésben

– Mert valamit feltétlenül tenni kell! – hangsúlyozta előadásában a szívsebész. – Zala vármegyében az akut kardiovaszkuláris "esemény", így például szívinfarktus, stroke, agyvérzés, embólia miatt sürgősséggel kórházba kerülők 14 százaléka már a kórházban meghal, további 10 százalékuk pedig nem éli túl az 1 évet, vagyis közülük majdnem minden negyedik beteg egy éven belül meghal. S haláluk a magas vérnyomással áll közvetlen ok-okozati összefüggésben. A lakosság az egészségügytől várja, hogy gyógyítsa meg, az egészségügy pedig a lakosságot hibáztatja, hogy nem tesz semmit az egészsége érdekében. Az igazság a kettő között van, mert bizony az egészségügy, akárcsak a lakosság – egyénenként, csoportonként, közösségekként összefogva – lényegesen többet tehetne.

– Készítettünk egy zalai kardiovaszkuláris szűrő-, megőrző programtervet, amit szerettük volna elindítani. Megcsináltuk a próbát 108 emberen, kiszűrtünk kardiovaszkuláris problémával 8 személyt, 4-en már meg vannak operálva, pedig azt gondolták magukról, hogy egészségesek. Ha ők később, már akut betegként kerültek volna be a kórházi rendszerbe, 25 százalékuk nem élne. Megérte a megmentésük a 108 vizsgálatot? – fogalmazta meg a többek által is feltett kérdést a főorvos. A válasza: – Igen. Megérte. Az emberi életet nem lehet forintban értékelni. Ha kell, egy életen át is megéri dolgozni azért, hogy akár csak 1-2 ember életét is megmentsük. Sajnos le kellett állítani programot, mert a jelenlegi magyar állami egészségügy nem képes, nem alkalmas az elvégzésére. 

A magánegészségügyet a lakosság túlnyomó része  nem tudja megfizetni

– A magánegészségügyet viszont a lakosság túlnyomó része, s pont a legérintettebbek, nem tudják megfizetni. Mi azt akartuk, hogy vizsgálat állami kereteken belül történjen, minden ember számára ingyenes legyen, de nincs rá anyagi keret. Magyarországon nem az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése az egészségügy fő csapásvonala. Nálunk, mint a kórház neve is mutatja, akárcsak a németeknél, a "kórságnak" van a háza, nem pedig nem az egészségnek, a jóllétnek. 

Az ideális vérnyomás a 120/80

– A kardiovaszkuláris betegségek élén okozóként a kezeletlen magas vérnyomás áll. A csendes gyilkos. Régen a szakemberek azt mondták: a 140/90 vérnyomás a tökéletes. Ma már egy egészségüggyel foglalkozó normális ember nem mond ilyet, mert a 140/90 már magasnak számít. Az ideális a 120/80, felette minden 5 egység 1-2 százalékos többlet esélyt jelent a szív- és érrendszeri halálra – állította határozottan a betegség szakértő főorvosa –. Ha van egy 120-as vérnyomású, és egy 140-es vérnyomású 40 éves emberünk, az utóbbinak két és félszeres az esélye arra, hogy idő előtt meg fog halni. A legújabb világtrendek szerint a 130 fölötti érték I. stádiumú vérnyomás-betegségnek számít, a 140 már a II. stádiumú kór jele. Ami kezeletlenül szép lassan, de biztosan megöl bennünket. Először is a vesét rombolja. Ha a laborvizsgálat eredményében 1 kereszt fehérjét találnak a vizeletben, többen csak legyintenek rá. Pedig nem kéne. Azt mutatja ugyanis, hogy a vese már fehérjét enged át, ami azt jeleni, hogy a vesében elkezdődött az érelmeszesedés, s ha elkezdődött,  nehéz visszafogni. A stroke 54 százalékáért, a koszorúér betegségeknek pedig a 47 százalékáért felel a magas vérnyomás. 

Kell egy jó vérnyomásmérő

A kardiovaszkuláris betegségekkel nap mint nap találkozó szívsebész természetesen nem csak riogatta, hanem a vérnyomásuk karban tartása érdekében jó tanácsokkal is ellátta a bocföldei nyugdíjasokat. Javaslata szerint először is szükségünk van egy pontos, megbízható vérnyomásmérőre, amit aztán gyakran és szakszerűen használni kell – tíz perc pihenést követően mindkét karon meg kell mérni a vérnyomást, s erről naplót is kell vezetni. 

Mozogsz eleget?

A magas vérnyomással mindenképpen el kell menni a háziorvoshoz, de ne hagyatkozzunk teljesen az orvosra. Vedd sorra a rizikófaktorokat. Dohányzol? Hagyd abba! Szereted a sós ételeket? Felejtsd el a chipseket, hamburgereket és társait! Mozogsz eleget? Felállni a karosszékből és irány legalább fél órát sétálni! Nem lehet indok, hogy fáj a térded, a csípőd – ha nem mozogsz, elhízol, magas lesz a vérnyomásod, cukorbeteg leszel. Aki többet bír, mozogjon többet, meghálálja az egészsége. Tessék leadni a súlyfelesleget – a mozgás is könnyebben megy majd. A stressztől viszont nem félj! Tanuld meg levezetni, fejleszd a problémamegoldó képességedet! Aludnod is muszáj! Vannak rossz alvók, de a sötét szobában, az ágyban fekvő helyzetben a forgolászás is jobb, mint a semmi. Légy tagja egy közösségnek, klubnak, egyesületnek, ahol beszélgethetsz, s nem otthon a saját gondjaidon rágódsz. 

Ha mindezeket betartva sem sikerült normális szintre levinni a vérnyomásunkat, segítenek a már régóta bevált gyógyszerek – egyre jobb medicinák állnak rendelkezésre – ismerte el a szakember. Ezeket aztán nincs mese, tette hozzá: be kell venni és elérni velük 120-as vérnyomás szintet. Ha a betegség elején még minimális gyógyszerrel, fél tablettával  "megfogjuk" a felfele kúszó vérnyomást, megelőzhetjük, hogy majd 180-as értékkel kórházba kerüljünk, s ne adj' isten!, beleessünk a halálos 25 százalékba... Az lenne jó, így a szívsebész, ha az orvosok nem lennének leterhelve, ha több idejük lenne egy-egy betegre, ha a háziorvos megismerhetné minden páciensét, nem csak rendelésen, hanem például falunapkor, rendezvényeken vagy éppen mise után leülne velük egy jót beszélgetni. 

Koleszterinszint: nagy a zűrzavar

A megfelelő koleszterinszinttel kapcsolatban elég nagy a zűrzavar, többféle, gyakran homlokegyenesen más tudományos kutatási eredmények látnak napvilágot. Ha egy vizsgálat bizonyította, hogy a magas koleszterinszint érelmeszesedést, halált okozott, szembe jött vele egy másik tanulmány, amely az ellenkezőjét igazolta. Melyiknek higgyen a lakosság? Tudományos publikációban jelent meg az is: ha valaki erősen csökkenti a koleszterinszintjét, Alzheimer-beteg lesz, memóriazavara alakul ki; csökken a szervezetében a D3-vitamin termelődése, megszűnik a K2-vitamin-előállítása, s majd emiatt fog meghalni. 

Mit tehet az orvos? Tény: a koleszterin az élethez szükséges "jó dolog" – szögezte le az előadó, hozzátéve: viszont az is egy zsír. Ha megeszel egy tojást, koleszterint viszel be a szervezetedbe, de ha egy jó darab szalonnát falsz fel, akkor zsírral, a labor értékelés szerint: trigliceriddel gyarapítod készletedet, ami, ha nem dolgozza le szervezet, hájként lerakódik a bőr alatt vagy akár a szerveiden. De ha "jó" a koleszterin, miért kell csökkenteni, ha sok, ha meg rossz, miért nem bánunk el vele? Sajnos a koleszterincsökkentő gyógyszereknek sok mellékhatása lehet. Aki azt mondja: senkinek nem szabad koleszterincsökkentőt szedni – nem mond igazat. De az sem, aki azt hangoztatja: akinek magas, kivétel nélkül mindenkinek csökkentőt kell szednie. Az orvos felelőssége, hogy felírja vagy sem. Ha egyszer felírta, utána nem lehet abbahagyni, azért kell előtte alaposan kivizsgálni, kinek van rá szüksége. Ha valaki egy évig nem szedett koleszterincsökkentőt, pedig kellett volna – állítja a szívsebész –, még mindig jobb, mintha nem kellett volna és mégis szedte. Nem lehet az mondani, hogy senkinek nem kell csökkenteni a koleszterinszintjét, de azt sem, hogy mindenkinek kell. Ha kell, az orvos írja fel, de magyarázza meg, hogy miért van rá szükség.

Az előadás végén a szívsebész főorvos válaszolt a felvetődött kérdésekre is. Elmondta például, hogy a 2 deci vörösbor csökkenti a vérnyomást, több viszont már emeli; a koffein nincs rá hatással; az öregedés oka az erek elmeszesedése; az öregedést megakadályozni nem, csak kicsit lassítani lehet. S végül egy szívsebész jó tanács: ne a hosszú életre vágyjunk, hanem az egészséges életmódra törekedjünk – akkor élünk sokáig.