Hűvösvölgyi Ildikó Weöres-estje Zalaszentgróton

Címkék#hangszer #Weöres Sándor #Százszorszép #madách színház #Hűvösvölgyi Ildikó

Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas (2015) színművész Az éjszaka csodái című, Weöres Sándor verseiből összeállított estjét, melynek során a hangszerek mögött játszótársa volt Bonyár Judit és Hűvösvölgyi Péter (Neofolk együttes) telt ház fogadta Zalaszentgróton, a közönség szívesen kapcsolódott be a nyelvi és zenei ritmusok áradó világába. Bonyár Judit énekes-zenészre a 2006-os Megasztárból emlékezhetünk, a kétszemélyes zenekar férfitagja pedig a férje, és Hűvösvölgyi Ildikó unokaöccse.

Arany Horváth Zsuzsa

Hűvösvölgyi Ildikót mindig is fogva tartották a 20. század legrejtelmesebb magyar költőjének a versei, akár gyerekeknek szóltak, mint a Bóbita, akár felnőtteknek, mint Az éjszaka csodái. Doktori dolgozatnak is nekikezdett, hogy megfejtse a zene és a szöveg kapcsolatát. A hét elején pedig a zalaszentgróti Kultúrtivornya művészeti fesztiválra hozta el a 11 éve született zenés-verses estet.

Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas (2015) színművész Az éjszaka csodái című, Weöres Sándor verseiből összeállított estjét, melynek során a hangszerek mögött játszótársa volt Bonyár Judit és Hűvösvölgyi Péter (Neofolk együttes) telt ház fogadta Szentgróton, a közönség szívesen kapcsolódott be a nyelvi és zenei ritmusok áradó világába. Bonyár Judit énekes-zenészre a 2006-os Megasztárból emlékezhetünk, a kétszemélyes zenekar férfitagja pedig a férje, és Hűvösvölgyi Ildikó unokaöccse.

A százezer regiszteren megszólaló színművész a költészeti fiesta után lapunk kérdéseire is válaszolt.

A szombathelyi születésű, a Vas megyei Csöngén is élő, Nobel-díjra is felterjesztett Weöres Sándor (1913-1989) születésének 100. évfordulójára, 2013-ban született meg az ötlet, készüljön verses válogatás, amelyhez zenei paletta is csatlakozhat. Hűvösvölgyi Ildikó, akit leginkább talán a hajdani tévéjátékokból, de főleg a Macskák című musicalből ismer nagyközönség, nem először vállalkozott magyar költői életmű népszerűsítésére. Az erdélyi Reményik Sándor (1890-1941) tűnődő, önelemző írásait Csendes csodák című estjével szintén e módon mutatta meg a közönségének.

Zene és ritmus Weöres verseiben

– Nagy szerelmese vagyok Weöres Sándor költészetének, a zeneiség különösen megszólít, hiszen zenészként indultam. Az éjszaka csodái című verset 18 éves korom óta mondom, ezzel felvételiztem a Színház- és Filmművészeti Főiskolára annak idején. Nagyon belém ivódott, igaz, az évek rárakódott tapasztalata alapján egészen másképp mondom, mint korábban. Egyre több réteg bomlik ki belőle, időről időre más-más jelentést kap az a kaleidoszkóp, ami valójában óriási tabló sokféleségünkről – mondta Hűvösvölgyi Ildikó. – A játékosság, a ritmus mindennél jobban magával ragadó számomra.

(Idézzük meg az utolsó strófát: „És erre-arra az alvó-csapat/ potyog a falról, mint a vakolat. /A villanyfényen átdereng az ég, /s a városon túl látszik a vidék,/ a dombok gyengéd-rajzú háta /- és elcsitul az alvók karneválja./ Jön a söprőgép tompa morajjal, /mögötte a hajnal /fut lobogó szőke hajjal, /csörömpöl a reggel, száll a fény... / és az éji tág csodát, / ezt a fura micsodát / ketten láttuk: te meg én.”)

Weöres Sándor
Fotó: Arany Horváth Zsuzsa

Hűvösvölgyi Ildikó maga is zenei pályán indult

– Miután a Neofolk pároshoz családi kötelékek fűznek, és nagyon szeretem a Gyönge ága estjüket, megkérdeztem, lenne-e kedvük közös esthez Weöres verseiből. Örültek, így levettem a polcról a vaskos köteteket és olvastam, olvastam. Annyira sokfelé ágazik ez az életmű, ezért nemcsak a gyerekversekként számon tartottakat akartuk megmutatni, hanem a filozófiai hangvételű, életről, halálról, szerelemről, humorról, mélységről, magasságról szólókat is. Előzménye volt az elhatározásnak még, hogy a színművészeti főiskola doktori képzésén Weöres verseinek zenei kapcsolata volt a témám. Izgatott, hogy miért van szimfóniája, miért ad zenei műfaj címeket: etűd, boleró, kantáta, fúga szerepel a címek között. Érdekelt, hogy rá lehet-e vetíteni a verseket a különböző hangvételű zenei műfajokra, magam játszottam volna a versek alá egy-egy zenedarabot. Végül a doktori még nem született meg, ez az est lett a hozadéka a kutatásaimnak.

Költő és a filozófus a gyerekversek skatulyájában

Weöres Sándor szubjektíven

Filozófia és esztétika egyetemi szakot végzett, amit feltehetőleg kevesen tudnak, ha mégis, nem ez jut először eszünkbe róla. Volt közben jogászhallgató, földrajz-történelem szakos tanárjelölt. Weöres Sándorból a Bóbitát tudjuk, szeretjük, ismerjük. Messze vagyunk a Psyché-től, a Holdbéli csónakostól, A teljesség felé-től, a Kétfejű fenevadtól vagy A vers születése című doktori esszéjétől. Utóbbi, 1945-ös aforizmafüzérben található a többek között a mesével kapcsolatos klasszikus művészetelméleti okfejtése.

Már tizenhat évesen bátor módon jelentkezett az akkori legnagyobbaknál, felfigyelt rá Babits Mihály, megjelent a Nyugatban. A folyóirat harmadik nemzedékének egyik legfontosabb tagjává vált.

Mondják, alkati politikamentességét nem nagyon értette meg a sematizmus korszaka, így került a gyerekverseket író szerző bénító skatulyájába. Abban a szűk levegőjű és szűkkeblű korban biztosan az sem használt, hogy Nobel-díjra terjesztették fel, méghozzá Nyugatra emigrált magyar irodalmár pályatársai. (1970-ben, 1971-ben Kibédi Varga Áron, az amszterdami egyetem francia irodalom tanszékvezető tanára terjesztette fel.) A mindenki Sanyi bácsija kedves, de talán nem igazán méltó közelítés az életműhöz. „Csengő-bongó gyermekversek váltakoznak lírai-egyéni tartalmú életbölcselettel.” - írja róla az egyik elemzés, mely az Országos Széchényi Könyvtár lapján érhető el. A zenei és a klasszika-filológiai magas műveltség mindenen ott hagyja a kézjegyét, végigvonul a műveken, ott rejtezik szinte minden szövegben, jóllehet, ez a műveltségsűrítmény manapság már sajnos alapvetően nem segíti, sőt, akadályozza a megértést, a mai olvasók alapkészletéből rég hiányoznak például az ókori bukolikus költői szövegek.

Saját emlékezete szempontjából is beszédes az alábbi megállapítása: „amit a nagy emberek halhatatlanságának mondanak, nem örök élet, még csak nem is örök emlékezetesség, hanem pár-száz vagy pár ezer évvel későbbre halasztott feledés. ... Nem életük, hanem haláluk nyúlik évszázadokra, vagy évtízezredekre.”

Sokféle jelzőt kapott az irodalomtörténészektől, volt ornamentális lírikus, orfikus költő, metrikai virtuóz, nyelvzseni, keleti mitológiák befogadója. Posztumusz kötetei listája hosszabb, mint az életében megjelenteké, nagy tisztelet sejlik mögötte.

A szerzőnk Hamvas Bélának mond köszönetet, hogy gondolkodását a harmóniáig vezette. Hamvasnak, akinek a kívülálló zsenijét szintén túl későn ismerte fel a hazai eszmetörténet, eladdig várpalotai ipari raktárosként tartott igényt rá Magyarország.

Nem gyerekvers

Hűvösvölgyi Ildikó Weöres Sándor-estjének zenei bázisa egészen a rock and roll műfajáig vezeti a hallgatóságot, de a Mária siralomnak népdal jellege is jelen van, szélesre tágítva a befogadás élményét.

– Ezek a versek elsősorban felnőtteknek szólnak, még a gyerekversnek látszók is. A vezérfonal az álom, az éjszaka, az alvás, a fények, az árnyak, a természeti kép. Ha jól megfigyeljük, érzékeljük, hogy ezek a motívumok központi szerepet játszanak az életműben. Ezért azt találtuk ki, hogy megmutassuk, mi minden tudott e szimbólumokra felfűzni. A válogatás is nagy élmény volt egy évtizede, nehéz is volt szelektálni, fájó szívvel kihagyni egy-egy költeményt, de öröm, hogy igazán megérett, koherens a kollekció.

(Kedvenc példa: „Csiribiri csiribiri/ Zabszalma -/ Négy csillag közt/ Alszom ma./ Csiribiri csiribiri/ Bojtorján -/ Lélek lép a/ Lajtorján./ Csiribiri csiribiri/ Szellő-lány -/ Szikrát lobbant,/ Lángot hány./ Csiribiri csiribiri/ Fült katlan -/ Szárnyatlan szállj,/ Sült kappan!/ Csiribiri csiribiri/ Lágy paplan -/ Ágyad forró,/ Lázad van./Csiribiri csiribiri/ Zabszalma -/ Engem hívj ma/ Álmodba.”)

A közönség érezte a Weöres-vers hangulatát

– Adós vagyok még azzal, hogy a nehezebb, filozófiai tágasságú verseket még jobban átadjam, például a Harmadik szimfóniát, mert ilyenkor a hozzám közel álló, már elment barátaimra, szeretteimre is gondolok, Tompos Kátyára éppen legutóbb. Nyilván így van ezzel a közönség is.

(„Ne kérd a veremtől jussodat./ Te vagy a vadász és te vagy a vad/ s távol, a hatalmas: az is te magad./ Ő odafönn/ merev csillámú közöny,/ és sorba burkolt lénye idelenn/ rengés, mely sohasem pihen,/ s a két arc : az Igaz és a Van/ összefordul mámorosan,/ mint a Nap meg a tenger/ nézi egymást ragyogó/ szerelemmel./ ... Madárka sír, madárka örül,/ míg piros gerendái közül/ néz a hatalmas -”)

– Vagy amikor azt mondom a Százszorszépben, hogy a nőt fosztja férj, gyermek, unoka. Ugye, hogy mennyire megérezzük saját magunkat?

(„Ó a hináros férfi-szem/ ó a homályos nő-sikoly/ mikor tavasz indái közt/ két test először összeforr,/ ott a fehér kút angyala/ vonaglik, meghal csöndesen

s jövendő koporsók hada/ nyüzsög, sötéten, férgesen./ Lányban szunnyad a méz, a tej,/ övé lesz konyha, kamara,/ cukorral, dísszel telt fenyő,/ fosztja férj, gyermek, unoka.”)

– A szentgróti közönség nagyon érezte a szövegek hangulatát, örülök, hogy ilyen jól összetalálkozott a verssel fonódó zene, a velünk rezonáló hallgatóság, így együtt gondolkodhattunk Sanyi bácsival.

Hűvösvölgyi Ildikó pályája

Hűvösvölgyi Ildikó a Bartók Béla Konzervatórium zongora-ének szakán érettségizett, prózai színészként diplomázott a színművészeti főiskolán, majd a veszprémi Petőfi Színházban helyezkedett el, de 1976-tól a Madách Színház tagja. Tíz évig dolgozott a Magyar Rádióban műsorvezetőként, a Bartók Rádióban a Muzsikáló délután élő adásait vezette. A Madách Színház Tolnay Szalonjában muzsikusokról készült portrésorozatot szerkesztett, vendége volt többek között Kocsis Zoltán, Vásáry Tamás, Szenthelyi Miklós, Tokody Ilona, Gregor József. Tanított zenés mesterséget a Shakespeare Színiakadémián, a Magyar Táncművészeti Főiskolán, a Madách Musical Műhelyben, és a Madách Musical Tánc- és Zeneművészeti Iskolában is. Prózai szerepei mellett musicalek zenés-táncos darabok főszerepeit alakította. Papagéna szerepét énekelte Mozart Varázsfuvolájában Szombathelyen. A Soproni Petőfi Színház örökös tagjai közé választotta. Több mint hetven filmben és tévéjátékban játszott. Számos elismerése mellett 2012-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést is elnyerte.