Alzheimer-kór: nemcsak a beteg, hanem a család betegsége is

Tény, hogy a korai észlelés ellenére sem lehet az Alzheimer-kórt eredményesen gyógyítani, de a romlás mindenképpen lassítható, hangsúlyozta dr. Németh László, a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház neurológiai osztályának osztályvezető főorvosa, aki a fenti gondolatokat osztotta meg velünk. Mint mondta, a hagyományos értágító és „agyfényező” gyógyszerek mellett két olyan gyógyszercsoport is bevethető, amelyek hatásosak lehetnek e tekintetben. De leginkább az Alzheimer-kórban szenvedő beteggel való foglalkozás tűnik hatásosnak, napi több órában és a legszorosabb kontroll mellett.

A súlyos állapotú Alzheimer-kóros beteg ápolása már három embert kíván meg

A helyzet korántsem könnyű, mert ápolásuk enyhe fokú Alzheimer esetén egy egész embert, középsúlyos esetben két egész embert, súlyos esetben három egész embert kíván meg, ami már 0-24 óráig tartó felügyeletet jelent. Ezek a betegek égve hagyják a tűzhelyen a gázégőt, nem kapcsolják le a villanyt, vagy nem zárják el vízcsapot. Az viszont már komoly probléma, amikor elkóborolnak otthonról. Ha belegondolunk, az Alzheimer-kór nem is csak a beteg, hanem a család betegsége is. Egyébiránt létezik okoseszköz, nem a gondos óra, amit meg kell nyomni, hanem egy helymeghatározó, amelynek segítségével meg lehet találni őket. 

Az enyhe fokú állapottól két-három év a teljes elbutulásig

Ha valaki nem áll melléjük, akkor bizony sokkal gyorsabban megy végbe a romlás. Az a tapasztalat, hogy egy jól kezelt alzheimeres betegnek a diagnózis felállításától, illetve az enyhe fokú állapottól kezdve két-három éve van a teljes elbutulásig. Az egészségügyi ellátórendszerre is óriási terhet nyom, mert a középsúlyos alzheimeres betegek már nem biztos, hogy otthon eltarthatók. Aki elül otthon, azzal nincs probléma, de aki állandóan menni akar, adott esetben meztelenül ki az utcára, azzal már igen. Az érintettek nem tudják, hogy betegek, esetleg sejtik az elején, viszont például nem tudják elfogadni, ha a háziorvos elveszi a jogosítványukat. A család azt észreveszi, hogy agresszívvá válik az érintett családtag, vagy, hogy nem iszik, nem alszik, de a memóriazavart, a gondolkodás beszűkülését, a kevesebb beszédet, a szavak elfelejtését nem, pedig a beszédzavar nagyon jellegzetes tünete az Alzheimernek.

A neurológus dolga a bizonyítás, a pszichiáteré a kezelés

A rövid távú memória romlását mutatja, hogy elfelejtik a neveket, elsivárosodik a komplex gondolkodás, majd már azt sem tudják, melyik év van, melyik nap, melyik napszak. A demencia súlyosságának felmérésére léteznek egyszerűbb és bonyolultabb pszichológiai tesztek, és bizony eléggé árulkodó, ha még az órarajzolási feladatot sem tudják megoldani. Gyakran előfordul, hogy a háziorvosok az idősek jogosítványának meghosszabbításánál veszik elő a tesztet, és ha ezt nem tudják teljesíteni, szakorvoshoz küldik. Neurológusnak jut a differenciáldiagnózis elvégzése, vagyis, az agydaganattól kezdve a stroke-on át a pajzsmirigyzavarig, számos betegség kizárása szükséges. Az Alzheimer-kór hivatalos diagnózisa a szövettani diagnózis, amely a gyakorlatban nem működhet, mert csak a halott ember agyából, vagy agyvízből lehetséges. Viszont már léteznek tesztek, amelyek agyvízből, illetve vizeletből mutatnak ki változásokat akár 10-15 évvel a klinikai tünetek megjelenése előtt. Egyrészt nem százszázalékosak, másrészről hatalmas pszichés terhet rónak az illetőre. Visszatérve az előző gondolatra, az Alzheimer-kóros betegek kezelése többnyire a pszichiáterek feladata. A kórház pszichiátriai osztálya keretében működik az Alzheimer-ambulanica, ahol figyelemmel kísérik a betegeket.

Saját otthon vagy intézeti ellátás

Amíg csak lehet, legjobb számukra a saját otthonuk, a kórházi ápolás azért sem jöhet szóba, mert az idegen környezetben még inkább zavarttá, gyakran agresszívvé válnak. Tehát addig, amíg a beteg felismeri a családtagjait, eltalál otthona különböző helyiségibe, jó, ha otthon van. De ha már nem tudja, hogy a mellette lévő ápoló a házastársa, és ha már gyerekei, unokára arcára sem emlékszik, akkor a betegnek már teljesen mindegy, hogy hol van. Ekkor kerülnek képe a bentlakásos idős otthonok demens részlegei, illetve a demens otthonok, ahol megfelelő szintű ellátásban részesítik őket. A családnak időben kell lépni adott esetben a gyámság tekintetében is. Már az enyhe állapotú Alzheimeres beteggel érdemes ügyvédhez fordulni, amikor még az okiratot alá tudja írni, így gondoskodva az anyagi javak biztonságáról. A demenciák mintegy hatvan százalékának az Alzheimer oka, amely így súlyos lelki és anyagi teher a család mellett a társadalom számára is – hangsúlyozta végül dr. Németh László.