Viharok évtizede: letarolta Floridát a Milton hurrikán (videóval)

Belegondolni is szörnyű, amikor nemcsak otthonunk, hanem életünk lehet veszélyben egy-egy hatalmas erejű természeti csapás miatt. Vajon tudjuk-e befolyásolni ezeket a jelenségeket, fel tudunk-e készülni rá? Vagy egyetlen lehetőségünk akad, a menekülés. Néhány napja Floridában élő honfitársunk is nyilatkozott lapunknak. Ezúttal Barna Máté zalaegerszegi földrajztanárt kérdeztük, hogy mennyire érezzük bőrünkön magunk is az egyre szélsőségesebb időjárást?

Mennyiben felelős az éghajlatváltozás a hurrikánok, aszályok keletkezéséért?

- Az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés egyik következménye, hogy a világ különböző részein egyre gyakrabban tapasztalhatjuk a bőrünkön a szélsőséges időjárási viszonyokat. Földünk egyik részén a kíméletlen aszály pusztított, ide vehetjük hazánkat is a júliusi-augusztusi lehullott csapadék mennyiség alapján, másik részén pedig heves esőzések keltettek villámárvizeket, amelyek óriási károkat okoztak. Jó példa erre Közép-Kínában Honan tartománya, ahol Nanjang város területén egyetlen nap alatt 608 mm eső hullott és a térségben az éves lehullott csapadékmennyiség 800 mm körül van. Azonban nem kell ennyire messze menni, az elmúlt hónapban hazánk területén is a szeptemberi csapadékátlagot messze meghaladó mennyiségű eső hullott, amely komoly árhullámot keltett több hazai folyó esetében – hívta fel a figyelmet a Mindszenty-iskola földrajz-történelem szakos pedagógusa.

- Hol vannak a világon a hurrikán központok? 

- A világon több helyen találhatóak hurrikánok. A hurrikánok valójában trópusi ciklonok, de más-más térségekben eltérő szóval illetik. A hurrikán kifejezést a Karib-tenger térségében és a Csendes-óceán keleti térségében használják. Elnevezése a Huracan szóból származik, amely a majáknál a vihar istenét jelentette. A Csendes-óceán nyugati térségében tájfunnak (taifun - nagy szél), az Indiai-óceán térségében pedig orkánnak nevezik. A tornádók a mérsékelt övezetben keletkeznek a sarki és trópusi eredetű légtömegek találkozásánál. A jelentős hőmérséklet-különbség miatt forgóviharok alakulnak ki, amelyeket tornádónak neveznek. Főként északról és délről nyitott területek felett alakulnak ki: például Észak-Amerikában a Mississippi-alföld térségében. Ezek viszonylag rövid élettartamú képződmények, amelyek a belsejükben uralkodó rendkívül alacsony légnyomás következtében hatalmas károkat képesek okozni az épületekben. Adott esetben akár egész épületeket is képesek "felszippantani".

A hurrikán keletkezése, időszaka

Talán felrémlik valami a földrajzórákon tanultakból, de azért még egyszer felelevenítjük, hogyan is keletkezik a hurrikán?

- A hurrikánok a forró övezetben elhelyezkedő, erősen felmelegedő tengerek és óceánok felett képződnek a légtömegek folyamatos feláramlása következtében. A lehűlő levegőben zivatarok keletkeznek, amelyek a Coriolis-erő (Föld forgásából származó eltérítő erő) hatására akár több száz kilométer széles zivatartömbbe szerveződnek, és a belsejében a szél sebessége meghaladhatja a 200 km/h-t is. A tengerek vizének hőmérséklete a nyári és kora őszi időszakra melegszik fel az optimális hőmérsékletre (27-30 fok), így a hurrikán szezon hozzávetőlegesen júliustól novemberig tart.

- Mennyire lehet előre megjósolni az időjárás anomáliákat, katasztrófákat?

- A szélsőséges időjárási események, olyan extrém meteorológiai jelenségek, amelyek eltérnek a normális, megszokott időjárási körülményektől, mindezek nem csak lokálisan, hanem az egész világot tekintve egyre gyakoribbak. Például áradások, hőhullámok, tornádók, hóviharok. Ezek nagy biztonsággal történő előrejelzése a meteorológiában használt eszközök segítségével is csak rövid időn belül az események bekövetkezte előtt lehet.

Magyarországon valamivel szelídebb a szél

- Magyarországon melyek a szelesebb tájak, szélcsatornák?

- A mérsékelt éghajlati övben, nagyobb magasságban a nyugatias szelek uralkodnak, de az alacsonyabb szinteken ezt a domborzat jelentős mértékben módosíthatja. Magyarország területén az uralkodó szélirány az északnyugati. Hazánk legszelesebb tája a Kisalföld. Tőle nem messze található a Dévényi-szélkapu, amely az Alpok és a Kárpátok lealacsonyodó tájai között helyezkedik el a Duna völgyében Szlovákia és Ausztria területén. Ezen a szélkapun keresztül érkeznek hazánk területére az Atlanti-óceán térségéből az északnyugati szelek – felelte Barna Máté. 

A zalaegerszegi földrajztanár a három évvel ezelőtt másik pusztító természeti jelentségről, a földrengésekről nyilatkozott lapunkat. 

Megrázó felvételek a Milton Hurrikánról: