Óraátállítás: a pszichés állapotot befolyásolhatja

Információink szerint jelenleg az Európai Unióban folyik az óraátállítás megszüntetését célzó szabályozás kidolgozása. Habár az egyeztetés zajlik, egyelőre még nem született döntés az ügyben. Ezért a közeljövőben továbbra is számítani kell az évente kétszeri óraátállításra.

Óraátállítás: csak az emberek 4-5 százalék panaszkodik miatta

– Az emberi szervezet rendelkezik egy belső, persze láthatatlan biológiai órával – fogalmazott dr. Hámori Zsolt. – Fontos, hogy az ember életében kialakuljon egyfajta ritmus, ugyanis az éjszakai, esti órákban a bizonyos formális ciklusok változhatnak. Például milyen érdekes, hogy a hajnali órákban a legtöbb a stroke, az infarktus. Ez valószínűleg azért van, mert akkor a legmagasabb a vérnyomásunk. A napi alkalmazkodás nem szokott gondot okozni. Az emberek 4-5 százaléka panaszkodik az óraátállítással kapcsolatos dolgokra, ami befolyásolhatja a hangulatát, a teljesítőképességét és figyelmét. Ez az egy óra időeltolódás gyakorlatilag az egészséges embernél nem okozhat gondot.

Érdemes alvásritmust kialakítani

A háziorvos szerint érdemes egy alvásritmust kialakítani, vagyis ugyanabban az időben aludjunk el és másnap reggel körülbelül ugyanakkor ébredjünk fel. Érdekes, hogy néhányakat egyetlen óra eltolódás is megzavar, hiszen vannak olyan külföldi utazások, amikor olykor hat óra időeltolódáshoz kell alkalmazkodnia a szervezetnek.

Az aggódás kicsit eltúlzó

– Az emberek döntő többségét az óraátállítás nem befolyásolja – fűzte hozzá dr. Hámori Zsolt. – Az aggódás kicsit eltúlzó, hogy aki szorong, depressziós, vagy rosszul alszik, erre vezeti vissza a bajok forrását.

A téli depresszióban szenvedők bajban lehetnek

Sipos Edit gyermek- és ifjúsági szakpszichológus úgy érzi, az óraátállítás különösen negatívan érintheti azokat, akik az úgynevezett téli depresszióban szenvednek. A téli depresszió az egyik leggyakoribb szezonális betegség. A Spektrumzavarként értelmezhető, a tünetek intenzitása nagy változatosságot mutathat. Az enyhe téli depresszió lakosság a 15 százalékát érinti, a súlyos a lakosság 5 százalékát. A téli depressziónak a megjelenési gyakorisága az egyenlítőtől távolodva folyamatosan nő. Főbb tünetei: az énre vonatkozó negatív jövőkép, borús hangulat, negatív gondolatok. Megnövekedett alvásigény, konstans fáradtságérzet, érdeklődés csökkenése, visszahúzódás a társas és párkapcsolatoktól. A tünetek az ősz elején kezdenek megjelenni, általában október vége felé és tartanak a tavasz elejéig. A tünetek súlyosságára hatással van a kliens saját belső psziché működése, valamint a fény mennyisége.

Hiányzik a fény

A téli depresszió mögött társadalmi változások is meghúzódnak – mondta a pszichológus. – Korábban a falusi életmód során az emberek a nappal együtt keltek és feküdtek le. A tél egyfajta rekreációs időszakot is jelentett, ami alatt felkészültek a következő év mezőgazdasági munkáira. Mára viszont a világítás általánossá vált, így a nappalok és ezzel együtt munkaórák száma tetszőlegesen meghosszabbítható. Gyakorlatilag ma már azt mondhatjuk, hogy a sötétben történő aktvitás nem is nagyon különbözik a nappalitól. Így a szervezetnek kevesebb ideje marad regenerálódni, és a tartalék erőforrásait feltölteni.