Nemzeti szimbólumok a népművészetben

- A 19. században a népművészeti termékek nemzeti jelentéstartalmat kaptak, különösen az 1848/49-es szabadságharc leverése után - fogalmazott Gyanó Szilvia, a nagykanizsai Thúry György Múzeum (TGYM) néprajzos-főmuzeológusa. - A hazafias érzület megnyilvánulásaként, majd a nemzeti kultúra védjegyeként mind gyakoribbá vált a nemzeti jelképek szerepeltetése a népművészeti tárgyakon. A hazafias motívumok sokféle tárgyon megjelentek a 19. század közepétől. A motívumok közt leggyakoribb az országcímer, vele együtt a Magyar Szent Korona, valamint előfordul a piros-fehér-zöld (a nemzetiszín) és a zászló is. Sajátosan magyaros jelentéstartalmat kapott a huszár és a betyár alakja, de a Magyarok Nagyasszonya ábrázolás is a nemzeti jellegre utal. Hazafias feliratok is feltűntek a tárgyakon, ahogy a nemzeti hősök nevei és képmásai is, például Kossuth és Petőfi. Maga az 1848-as évszám is a hazafiasság szimbólumává vált.

Hozzátette: a koronás címer szinte minden népművészeti tárgyféleségén megtalálható és a népi díszítőművészet teljes értékű motívum lett. Borotvatokok, tükrösök, pásztorbotok, ostornyelek, kerámiaedények és szőttesek gyakori díszítőeleme volt még a 20. század első évtizedeiben is. Előképül a címerrel díszített oklevelek, cégtáblák, pénzek és zászlók szolgáltak. Nem véletlen, hogy az első címerábrázolásokat az iparos- és céhtárgyakon található, így céhes kerámiákon és mesterremekeken. A köztudatban a magyar korona jellegzetes tulajdonsága a ferde kereszt, ami ebből következően maga is nemzeti szimbólummá vált. A nemzeti színű zászló önmagában is előfordul, többnyire azonban az országcímer kísérőelemeként.

- A hazafias feliratok („Mindent a hazáért!”) önmagukban vagy más ábrázolásokat kiegészítve váltak díszítő motívummá - folytatta a szakember. - Az emberábrázolások közül különösen a huszár és a betyár alakja kapott nemzeti jelentéstartalmat. De ez vonatkozik a kardra és a lóra is, melyek kedvelt mézeskalács-figurák voltak. A magyar múzeumokban és magángyűjteményekben sok olyan tárgyat találunk, melyeken nemzeti jelképeinket fedezhetjük fel. A Thúry György Múzeum néprajzi gyűjteménye is bővelkedik szép, nemzeti szimbólumokat tartalmazó tárgyakban.

A 19. század nem csak a magyarságtudat kialakulása szempontjából jelentős Közép- és Kelet Európában. A romantika eszmeáramlata nagy szerepet játszott a közös kulturális jelentésrendszer és történeti tudat kialakításában, mely a 19. század folyamán a nemzeti kultúrák létrejöttéhez vezetett. A magyar reformkor és az 1848/49-es szabadságharc meghatározó jelentőségű időszakok voltak a nemzettudat és a nemzeti szimbólumok kialakulása szempontjából.

Fotók: TGYM