Nem hiányzott egy előadásról se – Köves Marcell

– Büszke vagyok rá, hogy azóta az összes évad összes előadásának hangtechnikai előkészítésében közreműködhettem – fogalmazott. – Össze sem tudnám számolni, hogy mennyi volt, ezért abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogyha a kedvencemet kérdezik, az összesből választhatnék, de nem fog menni, mert mindegyik előadást szerettem valamiért. Próbálom végiggondolni őket, de csak pillanatok, arcok, dallamfoszlányok jutnak eszembe rendezetlenül. Nem tudok közülük választani. Olyan ez nekem, mintha a Kvártélyház maga egy nagy előadás lenne, és benne az egyes előadások a jelenetek.

Boldog vagyok, hogy részese lehetek ennek a nagy, közös játéknak. Köszönöm – mondta. – Természetesen izgatottan várom a folytatást, és fontosnak tartom megemlíteni, hogy az elmúlt években a kvártélyházi hangtechnikában stabil kis csapat alakult ki Szücs Ádámmal és Simon Bencével, hálás vagyok nekik, hogy támogatják a munkámat. Az előadások utáni taps az ő munkájukat is dicséri. Úgy is mondhatjuk, mi vagyunk a közönség füle, és úgy keverjük a hangokat, ahogy szeretnénk, hogy hallják, ez pedig nagyon sok összetevőtől függ. Nem mindegy, milyen a hőmérséklet, mennyire párás a levegő, fúj-e a szél, beszűrődik-e a város zaja, hányan ülnek a nézőtéren, milyen a szereplő hangja. Élő zenénél a hangszerek még összetettebbé teszik a feladatunkat. Ezekre mind-mind figyelemmel kell lenni, mert ezek megváltoztathatják a hangzást – magyarázta. – Végül, ha valaki izgalmas technikai történetet vagy édes anekdotát várt volna most tőlem a Kvártélyházból, annak inkább azt javaslom, jöjjön el minél többször az előadásainkra, találkozzunk ott és éljük át együtt – mondta.