Hatósági kényszerbontás az omladozó falak miatt

A vályogház a zsákfalu elején állt. Kedden egy markológép tette a földdel egyenlővé. A kényszerbontást a zalaegerszegi építéshatóság rendelte el, mert hiába bírságolta meg többször a tulajdonost, az nem szüntette meg a balesetveszélyt.  A tömésház a szomszédos épületet veszélyeztette.

- Mozgott a családi házunk rendesen, amikor néhány héttel ezelőtt beborult az udvarunkba a vályogház falának egy része. Nem sokkal később még egyszer tapasztaltam ilyesmit, amikor tovább omlott a szomszéd épület  - mondta a közvetlen szomszéd, Salamon Zoltánné. -  Féltünk, mert gyerekeink vannak, az udvaron jövünk-megyünk, bármikor történhetett volna baleset. A kutyát is féltettük, mert a háza pont a vályogépület mellett volt, de most elköltöztettük onnét. A romos épület tulajdonosa egyébként nekiállt lebontani a házát, azzal a szándékkal, hogy majd nyáron újraépíti. Bocsánatot is kért tőlünk a ház állapota miatt. A bontást azonban abbahagyta, azóta nem láttuk  - folytatta az asszony.

- A múlt század elején épülhetett ez a vályogház, az egyik tulajdonosa a nagynéném volt. Miután meghalt, sokáig a lánya lakott benne  - említette a közelben lakó Salamon János.  - A kilencvenes évek vége felé vette meg a német férfi, aki egy másik házat is vásárolt a faluban. Nem lakott Gétyén, de azt mondta, hogy lakhatóvá teszi ezt az épületet, a felújítás azonban elmaradt. A faluban más külföldi tulajdonosok is vannak, ők szépen rendben tartják az ingatlanaikat.

A zalaegerszegi építéshatósági osztály vezetője, Takácsné Czukker Szilvia közölte: a gétyei Hadnagy utcai ingatlan gazdáját az életveszélyes ház bontására vagy helyreállítására kötelezték, de többszöri bírságolás után sem végezte el a munkát, csak a tetőt távolíttatta el.

- Nem kockáztathattuk meg, hogy valakire ráomoljon az épület, s miután a tulajdonos nem volt elérhető (az utóbbi időben már nem vette át a leveleinket, akárcsak a külföldi haszonélvező), elindítottuk a végrehajtást. Ezt megtehetjük akkor is, ha nincs jelen a tulajdonos, akinek az értesítését kézbesítési ügygondnok útján pótoltuk.

A ház gazdája a bírságokat nem fizette be, mintegy 900 ezer forinttal tartozik. Ezt az összeget jelzálogként ráterhelte az ingatlanára az építéshatóság, amelynek közpénzből kellett megelőlegeznie a bontás költségét.

- Ez most nem éri el a százezer forintot, mert csak balesetmentesítésre szerződtünk, a bontott anyagot nem szállíttatjuk el  - említette az osztályvezető. - A kényszerbontás azonban éves szinten tetemes költséget jelent, mert sok település tartozik hozzánk, s van úgy, hogy egyetlen faluból 5-10 balesetveszélyes épületről érkezik bejelentés. Mivel a költségeket egyre nehezebb megelőlegezni, s behajtani sem könnyű, próbálunk takarékosan eljárni.

Több tucat hasonló eset

- A zalaegerszegi építéshatósághoz 72 település tartozik
- Tavaly hozzávetőlegesen hatvan életveszélyes épület ügyében indult eljárás
- Az esetek tíz százaléka végződött végrehajtási intézkedéssel
- Máskor sikerült meggyőzni a tulajdonosokat, hogy tegyenek eleget karbantartási kötelezettségüknek, vagy elérni, hogy ajándékozzák el az ingatlant, például az önkormányzatnak. Ilyenkor már nem az ő feladatuk a balesetveszély elhárítása