Magyar érettségi: valakinek könnyebb, másnak nehezebb volt (frissítve)

Összességében teljesíthetők voltak a feladatok a diákok szerint

A megyeszékhelyen 1069 diák érettségizik idén,  közülük százan a Báthory-szakközépiskolában. Hétfőn délelőtt ide látogattunk, fél 12 körül a  folyosók még csendesek voltak, szinte alig hagyta el diák a termeket. Úgy tűnt, a 4 órát alaposan kidolgozzák.

Mint ismert, az írásbeli magyar érettségi két részből áll, az első órában szövegértést oldottak meg a diákok, majd a szövegalkotás során három téma közül választhattak.
A báthorys diákok közül többen is az érvelést találták szimpatikusnak. Köztük Szablics Gábor is, aki nem tudta igazán behatárolni a tételek nehézségét.

- Olyan közepes volt... Nem ilyen feladatokra számítottam. Az érvelést választottam, sokat gyakoroltuk, nem is gondoltam a másik két témára  - mondta a fiatalember elégedetten.  Moliere Scapin furfangjaiból, Dante Isteni színjátékából, valamint Golding A legyek urából választott szereplők alapján írta meg esszédolgozatát.
Gábor nem tartotta nehéznek a szövegértési feladatot, ellentétben Dervalics Eszterrel. A leány egyébként a dolgozat második szakaszában Móricz novelláját elemezte.

- Nehezebbre számítottam, én is az érvelést választottam, s úgy gondolom, jól sikerült - mondta Deák Veronika. Róla kiderült, először egészségügyi szervező szakot végez, azután pedig színészi pályára készül.

Németh Mária magyartanárnő a feladatok kapcsán úgy vélte, a novellaelemzés mindig bejön, bár a mostani szövege elég terjedelmes. Mint mondta, az érvelés könnyűnek tűnt, s reméli, figyelmesen olvasták a diákok a megfogalmazást, már ami a három különböző kultúrtörténeti korszakra vonatkozott. A verselemzésről általában azt tapasztalja, csak kevesen választják.

- A gyengébbek és a jobb képességűek is megtalálták a nekik megfelelő feladatokat  -összegzett.
 
-A magyar nyelv és irodalom érettségi láttán úgy érzem, egészen diákbarát feladatokat kaptak a gyerekek  - mondta elöljáróban Tislérné Tóth Zsuzsanna, a nagykanizsai Batthyány-gimnázium igazgatóhelyettese, magyartanár.  - Ez nem azt jelenti, hogy könnyű lenne akár a szövegértés, akár a szövegalkotási feladatsor. Nem. Pusztán annyit, hogy olyanok a feladatok, hogy mindenki meg tudja mutatni az oroszlánkörmeit, mi az, amit az elmúlt 4-5-8 esztendőben tanult, magában megérlelt, és most alkotni lehet belőle. Hadd tegyem hozzá, hogy a mi diákjaink szemszögéből néztem a feladatokat, mert természetesen el tudom képzelni, ugyanez a feladatsor máshol esetleg nehezebbnek tűnik.

A szövegértési feladatot kicsit talán bogarászósnak, de megoldhatónak tartotta, a szövegalkotási témákat pedig korrekteknek. Mint mondta, a diákjaiktól való érdeklődés során az derült ki, hogy a korábbiakhoz képest idén többen választották a novellaelemzést és a vers összehasonlítást. 

 A megyeszékhelyi Zrínyi Miklós Gimnázium és a Kölcsey Ferenc Gimnázium végzőseinek nagy része az esszé feladatok közül a novellaelemzést választotta. A diákok közül kevesen ismerték Móricz Zsigmond A világ végén már szép és jó című novelláját, de szerintük megkönnyítette az elemzést, hogy "ismert szerző, könnyen érthető írás, amelyről sok mindent lehetett írni".
  
Az Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ Gimnáziumában a többség az érvelést választotta, ami Horváth Andrea magyartanár szerint nehezebb feladat, mint az elemzés. Három különböző korszakból kellett felhozni irodalmi példákat, amit csak úgy lehet jól megoldani, ha a diákok alapvető olvasottsággal rendelkeznek - magyarázta. Hozzáfűzte, hogy az összehasonlító verselemzéseket az idén is csak kevesen választották. A Zrínyi és a Kölcsey gimnázium diákjai szerint a szövegértési feladatok könnyűek voltak, míg az Apáczai gimnázium tanulói nehéznek tartották, de, mint mondták, mivel többnyire rövid választ kellett adni a kérdésekre, és "viszonylag keveset kellett írni", időben be lehetett fejezni a feladatokat.
 
A Zrínyi és az Apáczai gimnázium valamennyi diákja középszintű érettségit tett, amit Horváth Andrea azzal magyarázott, hogy magyar nyelv is irodalomból a legnehezebb emelt szintű érettségit tenni.

Petróczi Gábor, a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium igazgatója az MTI kérdésére azt mondta: az irodalmi mű lényegéről szóló szövegértési feladat teljesen életszerű volt, funkciója megítélése szerint megfelelt az érettségi szövegértési feladattól elvárt követelményeknek; a szövegértési modul megoldása egyáltalán nem okozott nehézséget diákjaiknak.
   
Fekete István, a miskolci Bláthy Ottó Villamosipari Műszaki Szakközépiskola egyik érettségiző osztályának osztályfőnöke és magyartanára úgy fogalmazott: örömmel tapasztalta, hogy az érettségik témájukban egyre inkább a szakmaiság felé fordulnak, és számít a tudás, a felkészültség.
   
Magasi Andrásnak, a Pécsi Tudományegyetem Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskolája igazgatójának megítélése szerint a feladatok teljesíthetők voltak. A legtöbben a Móricz-novella értelmezését választották, de az összehasonlító verselemzési feladatot is sokan oldották meg. A diákok a feladatsor első részét nehezebbnek ítélték, mint amire számítottak.
   
Klenyán Judit, a szegedi Eötvös József Gimnázium magyartanára azt mondta: ha valaki a négy év alatt tanult, annak nem okozott különösebb gondot a magyar érettségi feladatok megoldása.
   
Mint hozzátette: ha valakinek volt minimális olvasottsága, illetve az elmúlt négy évben két-három irodalomtörténeti korszakkal tudott azonosulni, akkor ezek nagyon könnyedén megírható dolgozatok voltak. Ráadásul sok segítséget kaptak a feladatsor szerkesztőitől a diákok, például a szövegértési feladat során.     Elmondása szerint az idei szerzők "igen erősen kanonizált személyek" voltak, így nagyon részletesen foglalkoztak velük az órákon. A szaktanár szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján mind a szövegértés, mind a szövegalkotás a vártnál könnyebb volt.     Emelt szinten is olyan szerzők kerültek elő, akik az órákon nagy figyelmet kaptak, így ez sem okozott meglepetést - fűzte hozzá.     A debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium diákjai nagyon különbözően fogadták az irodalom feladatokat, az MTI által megkérdezett diákok többsége az érveléses feladatot választotta. A vizsgázók közül volt, aki "rosszabbra számított", míg mások szerint nem volt könnyű a feladatsor, de abban egyetértettek: az idén nem volt "bombameglepetés".
   
Molnárné Szecskó Ágnes, a gimnázium magyar szakos igazgatója az MTI-nek elmondta: a korábbi évek érettségi feladataihoz képest nagyobb olvasottságot és irodalmi tudást igényelt az idei vizsga.

 Az érettségi vizsgák kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak.

Magyartanárok Egyesülete: némileg könnyebb volt az idei érettségi

Némileg könnyebb volt az idei középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga az előző évekhez képest, ami nem biztos, hogy szerencsés - mondta Arató László, a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke hétfőn az MTI-nek.

Ha a PISA szövegértési felmérések elvárásainak megfelelően a diákok szövegértési kompetenciáját akarják fejleszteni és mérni, akkor nem helyes, hogy könnyebb és egyoldalúbb szövegértési feladattípusok szerepelnek az érettségin, ahogy ezúttal történt - tette hozzá.
Az idei szövegértési feladatok korrektek, könnyűek, és egy kicsit elmaradnak attól a nehézségi foktól, amelyet egy PISA-típusú kompetenciamérés el szokott várni. Az idei feladat-összeállításban a 2005 óta érvényben lévő érettségi modernizációs törekvései háttérbe szorulnak - összegezte Arató László.
   
Az ME elnöke szerint a szövegértés, illetve a kommunikációs és érvelési készségek mérése az idei érettségin háttérbe szorult. Példaként hozta fel erre, hogy egy Szophoklész-idézet kapcsán az emberi természet sokszínűségéről kellett érvelni, ugyanakkor ez a feladat nem volt alkalmas az érvelési képesség mérésére, mert ebben az esetben nem volt mi mellett érvelni, ez a feladat legfeljebb az "elmélkedésre" volt alkalmas - hívta fel a figyelmet.
   
Meglátása szerint Móricz Zsigmond A világ végén már szép és jó című novellájának kiválasztása találó, jól elemezhető, ám maga a mű egy kicsit hosszú, elolvasása több időt vesz igénybe. Az elemzés megadott szempontja azonban "nem biztos, hogy telitalálat" - fogalmazott. Ugyanis azt kellett elemezni a vizsgán, hogy az elbeszélő mennyire azonosul a főhősével, viszont inkább azt lehetett volna megkérdezni, hogy az árva, állami gondozott gyermek kiszolgáltatottságának érzése és az arra adott reakció hogyan alakul a műben - vélekedett, hozzátéve: ez a novella ugyanis arról szól, hogy az árva gyermek annak ellenére visszatér nevelőszülőihez, hogy gorombán, durván bánnak vele.
   
Az idei érettségi egy kicsit abban is eltér az előzőektől, hogy most csak a legnagyobb szerzőktől választottak elemzendő műveket, míg előzőleg tágabb volt a kör. Erre jó példa Csokonai Vitéz Mihály és Petőfi Sándor álommal foglalkozó verseinek összehasonlítása - mondta.
   
Mint közölte, ez az összehasonlítás megoldható, és terjedelme, tematikai hasonlósága miatt is "lehet feladatuk a nem a legkiválóbbaknak is". A probléma ebben az esetben szerinte az, hogy ezek két nagy költő "nem nagyon nagy versei". Az összehasonlítás alapja azonban evidens, Csokonainál az álom a rekreáció eszköze, míg Petőfinél a vágy megfogalmazása és általában a fennálló dolgok ellentéte - mutatott rá.
   
Az emelt szintű magyar vizsgával kapcsolatban Arató László megjegyezte: az meglehetősen nehéz, mert kifejezetten egy író vagy költő életművével kapcsolatban kérdez nagyon részletesen, illetve az is rendkívüli nehézséget jelent, hogy három óra alatt három szöveget kell megalkotniuk a diákoknak, szemben a középszintűvel, ahol csak egy szöveget kell írni. A gyakorlati írásbeliség kompetenciájának mérését, például egy beadvány megírását pedig nem emelt, hanem középszinten kellene számon kérni - állapította meg.

 Petőfi, Csokonai és Móricz is szerepel az idei magyar érettségin

A diákok három esszéfeladat – érvelés, műértelmezés és összehasonlító elemzés – közül választhattak.

A középszintű érettségi szövegértési feladatai között szerepelt egy költő és egy vegyész beszélgetése, Nemes Nagy Ágnes Párbeszéd a mai versről című műve alapján arra kellett rámutatniuk a maturálóknak, hogy bizonyos esetekben miért nem érthetőek a modern versek - tudta meg az MTI érettségiző diákoktól.
Az összehasonlító elemzésben Petőfi Sándor és Csokonai Vitéz Mihály egy-egy, álomról szóló versét kellett összevetni. További kifejtendő feladat volt az ókori görög költő, Szophoklész egy versén keresztül bemutatni, hogy az emberi tulajdonságok és értékek milyen változásokon mennek keresztül az idők folyamán.

Az Oktatási Hivatal hétfőn közölte: rendben megkezdődtek a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbeli érettségi vizsgák hétfőn országszerte, rendkívüli eseményről nem érkezett bejelentés.
Magyar nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten 1.192 helyszínen 90.275 tanuló, emelt szinten 34 helyszínen 1.292 diák tesz érettségi vizsgát.
Magyar mint idegen nyelvből középszinten 60 helyszínen 119 tanuló érettségizik. Magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyból az idén nem lehet emelt szinten érettségi vizsgát tenni.

A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell kitölteniük: a szövegértési feladatlapra 60 perc, a szövegalkotási feladatlapra pedig 180 perc áll a rendelkezésükre.
   
A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája szintén 240 perces. Az írásbeli vizsga nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból és három különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. Az érettségizők a rendelkezésére álló időt itt is tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.
   
A magyar mint idegen nyelv vizsgatárgy írásbeli érettségi vizsgája négy elkülönülő részből áll: a diákok az Olvasott szöveg értése, a Nyelvhelyesség, a Hallott szöveg értése és az Íráskészség című rész feladatsorait oldják meg. A középszintű írásbeli vizsga teljes időtartama 180 perc.
   
Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.

Emelt szinten Karinthy Kosztolányi-paródiája, a Nagy Könyv-akció és egy beadvány

Egyebek mellett Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című verse és az ezt parodizáló Karinthy Frigyes-féle írás összehasonlító elemzése szerepelt az emelt szintű magyar nyelv és irodalom hétfői érettségi vizsgáján - tudta meg az MTI vizsgázó diákoktól.

Műértelmezés kategóriában a 2005-ös Nagy Könyv-akció kapcsán született, a magyar lakosság olvasási szokásait elemző szövegre kellett reflektálniuk az érettségizőknek, illetve érvelés kategóriában egy iskolaigazgatónak szánt, az év diákja címre vonatkozó beadványt kellett megírniuk.
   
A Nagy Könyv elnevezésű televíziós akció felméréséhez kapcsolódóan többek között arról kellett kifejteniük a véleményüket a tanulóknak, hogy szerintük mennyire reprezentatív a felmérés, illetve hogyan vélekednek magáról a felmérésről.
   
Az iskolaigazgatónak szánt beadványt 10-12 mondatban kellett megírniuk, érvelniük amellett, hogy miért éppen azt a tanulót javasolják az év diákjának, akit a szövegben megjelöltek.
   
Az emelt szintű szövegértési feladatok egyike A magyar irodalom történetei című kiadványból vett szöveghez fűződött, arra kellett ellenpéldát hozniuk a maturálóknak, hogy Ady Endre versei kizárólag a szimbolizmus jegyeit viselték magukon.
   
Egy másik feladat Arany János Ágnes asszony című balladájában a különböző verslábak kimutatása volt.
   
A megkérdezett diákok egyetértettek abban, hogy nem okozott különösebb nehézséget az idei emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségi feladatainak megoldása.
   
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkárságának hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgák befejeződése után 13 órakor az Oktatási Hivatal a bizottsági elnökök által írt rövid, szakszerű összefoglalót tesz közzé az írásbeli feladatokról, míg a teljes feladatsorok az értékelési útmutatóval kedden reggel 8 órától válnak elérhetővé.