Közel–keleti konfliktus

2 órája

Izrael kemény válaszlépést ígér az iráni rakétatámadásra (videó) – frissül

Az izraeli–palesztin háború 360. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Ülést tart a biztonsági kabinet, miután Irán 2024. október 1-én Nyugat-Jeruzsálemben rakétatámadást indított Izrael ellen. Középen Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök

Forrás: Anadolu via AFP

Fotó: Avi Ohayon

Cikkünk frissül!

Volt izraeli miniszterelnök: azonnal cselekednünk kell

Naftali Bennett volt izraeli miniszterelnök felszólította Izraelt, hogy lépjen fel Irán atomprogramja ellen, mondván, hogy az iszlám köztársaság szörnyű hibát követett el a rakétatámadással – számol be róla a Magyar Nemzet.

Izraelnek az elmúlt ötven évben most van legnagyobb lehetősége arra, hogy megváltoztassa a Közel-Kelet arculatát

– írta Bennett az X-en közzétett bejegyzésében. Hozzátette:

Azonnal cselekednünk kell, hogy megsemmisítsük Irán nukleáris programját, központi energetikai létesítményeit, és végzetesen megbénítsuk ezt a terrorista rezsimet. Meg kell szüntetnünk ezt a szörnyű fenyegetést gyermekeink jövőjére nézve 

– emelte ki a bejegyzésben. 

Benjamin Netanjahu kemény válaszlépést ígért

Válaszcsapást helyezett kilátásba a kedd este Izraelt ért iráni rakétatámadásra Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, és kudarcnak ítélte azt. Ugyanakkor Irán is figyelmeztette Izraelt, hogy tartózkodjon megtorló csapástól, mert súlyosabb válaszlépésre számíthat.

Irán ma este nagy hibát követett el - és meg fog fizetni érte 

- idézte a miniszterelnöki hivatal közleménye Netanjahut. A közleményből nem derül ki, hogy mikor kerülhet sor az Irán elleni megtorló csapásra.

Irán kedden mintegy 180 rakétával támadta Izraelt. Az izraeli hadsereg szerint ezek többségét Izrael és az Egyesült Államok vezette védelmi koalíció elfogta. Ciszjordániában egy ember meghalt, Tel-Avivban pedig ketten megsebesültek. Becsapódásokat Izrael középső és déli részén regisztráltak. Médiajelentések szerint Irán két izraeli légibázist és az izraeli titkosszolgálat, a Moszad főhadiszállását vette célba. Több millió izraeli keresett menedéket óvóhelyeken.

Kedden ugyanakkor fegyveresek járókelőkre nyitottak tüzet Tel-Aviv Jaffa kerületében, az izraeli rendőrség első hivatalos közlései szerint a feltételezett terrortámadásban többen életüket vesztették és sokan megsebesültek. A hatóságok szerint a két támadót semlegesítették. A televízióban is közölt megfigyelőkamerás felvételek szerint a két fegyveres egy villamosmegállóban kezdett el lövöldözni.

Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője szerint Irán a Közel-Keletet az eszkaláció felé terelő „súlyos tettet” követett el. 

Az általunk meghatározott időben és helyen fogunk cselekedni, a politikai vezetés utasításainak megfelelően. Ezeknek az eseményeknek következményei lesznek

- mondta.

Az ellencsapásra vonatkozóan Hagari nem bocsátkozott részletekbe, további támadásokat jelentett be viszont az izraeli hadsereg részéről. „A légierő továbbra is teljes mértékben működőképes, és ma este is teljes erővel fog csapást mérni a Közel-Keleten, ahogyan tavaly is tette” - mondta szerdára virradóan.

Az iráni rakétatámadások a szóvivő szerint nem lesznek hatással a légierő műveleti képességére. Netanjahu miniszterelnök pedig kudarcnak minősítette az iráni támadást.

Az izraeli hadsereg szerda kora reggeli jelentése szerint támadást indítottak „bejrúti terrorista célpontok” ellen, részleteket azonban nem közöltek. Libanoni biztonsági forrásokra hivatkozó helyi médiajelentések szerint legalább öt izraeli támadást hajtottak végre Bejrút déli külvárosai ellen.

Irán megtorló csapás ellen intette Izraelt. „Ebben az esetben a mi válaszunk erősebb és pusztítóbb lesz” - írta Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a X. platformon. »Mi az akciót lezártnak tekintjük - hacsak az izraeli rezsim nem dönt úgy, hogy további megtorlásra szólít fel«.

Az iráni Forradalmi Gárda közleménye szerint a támadás megtorlás volt Iszmail Haníja Hamász külügyi vezető, Haszan Naszrallah Hezbollah főtitkár és egy iráni tábornok meggyilkolásáért - közölte az állami televízió.

Rendkívüli ülést tart az ENSZ BT az Izrael elleni iráni rakétatámadás nyomán

Rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) szerdán az Izrael területe ellen intézett átfogó iráni rakétatámadás nyomán.

A tanácskozást Franciaország és Izrael kezdeményezésére tartják.

NY: UN Security Council Meeting On Migration
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése 2024. szeptember 30-i New York-ban
Fotó: John Lamparski  / Forrás: NurPhoto via AFP

Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete a BT-hez intézett levelében úgy fogalmazott, az iráni rakétatámadás bizonyítja, hogy Irán új elnökének "mosolyoffenzívája" mögött nincs valós szándék, az országban pedig az igazi döntéseket a Forradalmi Gárda és a legfőbb vezető, Ali Hámenei Ajatollah hozza.

Amír Iraváni, Irán ENSZ-nagykövete a Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ főtitkárának írt levelében önvédelmi akciónak minősítette a rakétacsapást, amit Izrael "agresszív lépéseivel" magyarázott. Ezzel együtt arra figyelmeztette Izraelt, hogy amennyiben válaszcsapást indít, akkor a teheráni viszontválasz erőteljesebb lesz, mint a kedden végrehajtott akció.

Joe Biden elnök a támadást követően megismételte, hogy az Egyesült Államok minden támogatást megad Izrael számára, és közölte, hogy saját stábjával egyeztet a megfelelő válaszlépésről amerikai részről.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter telefonon egyeztetett Yoav Gallant izraeli védelmi miniszterrel - közölte Pat Ryder, a Pentagon szóvivője, hozzátéve, hogy a két fél között megbeszélések zajlanak a következő lépésekről. Megismételte: az amerikai törekvések arra irányulnak, hogy elkerüljék a további eszkalációt, és diplomáciai rendezést sürgetett.

Brit védelmi miniszter: a brit fegyveres erők részt vettek a közel-keleti eszkaláció megakadályozásában

A brit fegyveres erők részt vettek kedd este a közel-keleti helyzet további eszkalációjának megakadályozását célzó erőfeszítésekben - fogalmazott az Izrael elleni iráni rakétatámadás után néhány órával közzétett nyilatkozatában a brit védelmi miniszter.

John Healey a védelmi tárca által szerda hajnalban ismertetett rövid közleményében nem részletezte, hogy Nagy-Britannia pontosan milyen módon vett részt az iráni támadás elhárításában, de köszönetet mondott a műveletben részes összes brit katonának az általuk tanúsított bátor helytállásért és professzionalizmusért.

Healey leszögezte: London maradéktalanul támogatja Izrael jogát arra, hogy megvédje az országot és lakosságát a fenyegetésektől.

Brit miniszterelnök: aggasztó az a kockázat, hogy a közel-keleti konfliktus valamelyik érintettje számítási hibát vét

Mélységesen aggasztó az a kockázat, hogy a közel-keleti konfliktus valamelyik érintettje "számítási hibát követ el" - mondta az Izrael elleni iráni rakétatámadás után tartott kedd esti sajtótájékoztatóján a brit miniszterelnök.

Sir Keir Starmer a Downing Street-i kormányfői hivatalban nyilatkozva kijelentette: az iráni támadást nem lehet eltűrni, Nagy-Britannia Izrael mellett áll, és elismeri az önvédelemhez fűződő jogát.

Irán túl hosszú ideje jelent fenyegetést az egész térségre, nemcsak Izraelre, hanem a többi környező országra is 

- fogalmazott a munkáspárti brit kormányfő.

Kijelentette: mélységesen aggasztja, ahogy a régió a szakadék széle felé sodródik, és mélyen aggasztónak találja annak a kockázatát is, hogy a konfliktus valamelyik érintette "elszámítja magát".

Starmer felszólította a Libanonban tartózkodó brit állampolgárokat a haladéktalan távozásra. A brit miniszterelnök megerősítette, hogy ennek elősegítésére a brit kormány repülőgépet bérelt.

Ezt kedden a londoni külügyminisztérium is bejelentette. A tárca tájékoztatása szerint a repülőgép szerdán száll fel a bejrúti nemzetközi repülőtérről.

A minisztérium közölte azt is, hogy az esetleges további charterjáratokról az igényektől és a térség biztonsági helyzetétől függően döntenek majd.

A szerdán induló repülőgépre brit állampolgárok és házastársuk vagy élettársuk, illetve 18 évnél fiatalabb gyerekeik szállhatnak fel.

A brit külügyminisztérium korábban azt is bejelentette, hogy szükség esetére a brit királyi légierő (RAF) is készenlétben tart repülőgépeket és szállító helikoptereket.

London a múlt héten 700 fős brit katonai kontingenst vezényelt az RAF ciprusi támaszpontjára. A külügyi tárca akkori tájékoztatása szerint a kontingens parancsnoksága készenléti terveket állít össze "lehetséges forgatókönyvek egész sorának megvalósulása esetére".

Arra a kérdésre, hogy London hajlandó-e katonai erővel Izrael védelmére kelni, és ha igen, ez megtörtént-e a keddi iráni rakétatámadás idején, Sir Keir Starmer miniszterelnök a kedd esti Downing Street-i sajtótájékoztatón csak annyit mondott, hogy ha lesz bármilyen érdemi közölnivaló, azt a kormány "megfelelő időben közzéteszi". Megismételte ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia támogatja Izrael jogát az önvédelemhez.

Amikor Irán április közepén több száz drónt és rakétát indított Izrael ellen, annak a támadásnak az elhárításában a brit királyi légierő Typhoon típusú harci repülőgépei is részt vettek, és számos iráni drónt lelőttek.

Starmer a kedd esti sajtótájékoztatón elmondta: a nap folyamán beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, akinek megismételte azt a brit álláspontot, hogy a Gázai övezetben tűzszünetet kell hirdetni és el kell érni az övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet tavaly októberi izraeli terrortámadása során elhurcolt túszok szabadon engedését.

Az olasz kormány nemzetbiztonsági ülést tartott a közel-keleti helyzet miatt

Giorgia Meloni kormányfő azonnali nemzetbiztonsági ülést tartott a közel-keleti konfliktus súlyosbodása miatt a helyzet értékelésére és az esetleges következmények felmérésére - közölte a római miniszterelnöki hivatal kedd este.

A találkozón a kormány képviseletében Antonio Tajani külügyminiszter, Guido Crosetto védelmi miniszter és a titkosszolgálatokért is felelős Antonio Mantovano miniszterelnöki hivatalt vezető államtitkár vett részt. Jelen volt Luca Ferrari, Olaszország izraeli nagykövete, valamint más titkosszolgálati vezetők, diplomáciai tanácsadók.

A kormány képviselői elítélték Irán Izrael elleni támadását, mély aggodalmukat fejezték ki a konfliktus fejleményei miatt, és felhívást intéztek a térség összes politikai vezetőjéhez a helyzet további súlyosbodása elkerülése érdekében - olvasható a miniszterelnöki hivatal közleményében.

Róma azt szorgalmazta, hogy az ENSZ mérlegelje a térségbeli Unifil békefenntartó misszió mandátumának megerősítését a Libanon és Izrael közötti határ védelmének biztosítására. Az olasz kormány ezzel egy időben tűzszüneti megállapodást és az izraeli túszok szabadon engedését sürgette.

A Meloni-kormány elkötelezte magát a térségben tartózkodó olasz állampolgárok és az Unifil misszióban szolgáló olasz katonák biztonságba helyezésére.

A találkozót megelőzően Giorgia Meloni a libanoni kormányfővel, Najib Mikatival telefonon egyeztetett. A G7-csoport soros elnökeként az olasz miniszterelnök megerősítette a konfliktus megállítására tett erőfeszítéseket.

Antonio Tajani a Rete4 olasz televízió csatornának nyilatkozva nem tagadta, hogy a közel-keleti helyzet “felébresztheti a nyugaton alvó terrorista sejteket”.

Hozzátette, hogy Olaszországban a lehető legmagasabb biztonsági készültség van érvényben, és minden szükséges lépést megtettek az esetleges terrorista támadások megelőzésére.

Róma rendőrparancsnoka betiltotta az október 5-re tervezett palesztinbarát tüntetést, amely a Hamász terrorista szervezet egy évvel ezelőtti Izrael elleni támadására akart emlékezni. A hatóságok számos más városban sem engedélyeztek hasonló utcai megmozdulást.

Matteo Piantedosi belügyminiszter hangoztatta, hogy a véleménynyilvánítás alkotmányos jogának tiszteletben tartásával tüntetést szinte soha nem szoktak betiltani, de “az október 7-i tömegmészárlás megünneplése elfogadhatatlan”.

Ez történt kedden:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában