Kínzókamra vagy tekecsarnok?

Augusztus közepétől beindult a tekenagyüzem, zajlik a tömegsport-bajnokság, majd elkezdődtek az NB-s pontvadászatok is. A levegő pedig fogy a tekecsarnokban: a párás meleg szinte mellbe vágja, aki belép a sokak által csak szaunaként emlegetett létesítmény ajtaján. A veszélyek pedig nyilvánvalók...

– Akár tragédia is történhet, mert itt nemcsak fiatalok, de ötvenes éveikben vagy azon túl járók is gurítanak – vélekedett az egyik sporttárs.

És akkor még nem beszéltünk a sérülésveszélyről.

– Sokszor balesetveszélyes gurítani, hiszen lecsapódik a pára és a csúszós felületen nehéz megállni – mondta Borsos József, a ZTE-ZÁÉV TK szakosztályvezetője, aki maga is aktív, NB II-es tekés. És szerinte a tél sem hoz igazi „felüdülést: – Amikor nézők vannak a mérkőzéseken, a kinti hideg ellenére is kialakul ez a helyzet. Szellőztető rendszer kellene, vagy klímaberendezés.

A probléma felelőse nem a természet, sokkal inkább az, hogy a tekecsarnok olyan, mint egy elfektetett zsák: csak a száján, az egyik oldalán nyitott. Ezért megreked bent a levegő, s a nap által felmelegített falak, valamint a sportolók és a nézők által termelt pára és hő (illetve az általuk elhasznált oxigén) miatt elviselhetetlenné válik a klíma.

– Kínzókamrának is hívjuk a nehéz hónapokban a csarnokot, a problémát pedig vagy tíz éve mondjuk már az illetékeseknek – így Takács László, a ZTK-FMVas elnöke. – Igaz, hogy van szellőztető berendezés, de ez nem képes átlevegőztetni a belteret.

A Városi Sportlétesítmények Gondnokságát vezető Fenyvesi László sem lepődött meg, amikor az ügyben megkerestük.

– Valóban nem kell kánikula, elég a meleg időjárás, hogy felforrósodjon a levegő a csarnokban – állapította meg. – A probléma létezik, s el kell gondolkodni minden megoldáson, amely javíthatna rajta. A klímaberendezés megoldás lenne, de ez nem kevés pénzbe kerül, a kérdés az, hogy honnan lenne rá forrás. Szóba jöhetne akár néhány nyílászáró beépítése is, de fel kell mérni, műszakilag kivitelezhető-e mindez.