2024.08.24. 12:30
Detroit: Become Human - Mit jelent embernek lenni?
Vannak játékok, amelyek zsenialitásuk ellenére valahogy rövid idő után kikopnak a köztudatból. A Quantic Dream stúdió 2018-as remekműve a Detroit: Become Humanről úgy tűnik, sokan megfeledkeztek, holott az előző konzolgeneráció egyik legkiemelkedőbb történetét meséli el.
Markus-t a Grace Klinikából is ismert Jesse Williams kelti életre
Forrás: quanticdream.com
Kifejezetten szép emlékként él bennem a játék, hiszen ez volt az első, amit annak idején megvettem a PlayStation 4-es konzolomra. A szemkápráztató grafika szinte egyből magával ragadott, és nagyon tetszett a filmszerűsége. Valójában a Detroit nem is kifejezetten videójáték, sokkal inkább egy interaktív film nagyszerű színészi alakításokkal.
A rendőr, a bébicsősz és a kibernetikus megváltó
A Detroit: Become Human története földhözragadtabb, mint a legtöbb sci-fié. A játék ijesztően valóságos képet ad a társadalomról és a technológiához való viszonyáról, a téma pedig 2024-ben - a mesterséges intelligencia rohamos elterjedésével - még aktuálisabb, mint valaha.
2038-ban járunk Detroiban. Az emberiség már képes arra, hogy az emberekhez megszólalásig hasonlító androidokat hozzon létre. Szinte mindenki számára elérhetővé válnak ezek a háztartási gépek: gyerekre vigyáznak, betegeket ápolnak vagy éppen a közjót szolgálják a helyi rendőr-kapitányságon. Nem többek csupán tökéletesre tervezett rabszolgáknál, ám szépen lassan elkezdenek öntudatra ébredni. A játék során három android szemén keresztül ismerhetjük meg ezt a folyamatot.
Ott van Connor (Bryan Decart), a rendőri nyomozásra kifejlesztett prototípus, aki főleg a "deviáns" gépekre vadászik, s aki által bejárhatjuk az emberi társadalom legsötétebb bugyrait. Megismerhetjük az egyszerű háztartási android, Kara (Valorie Curry) történetét arról, hogyan válik szökevénnyé, miután megpróbálja megvédeni a rábízott kislányt erőszakos apjától. Harmadik főhősünk, Markus (Jesse Williams) egy idilli életet kénytelen maga mögött hagyni, mikor egy igen súlyos kihágással vádolják meg, s akiből később az android lázadás legfontosabb szereplője lesz. Mindhárman nagyszerűen megírt szereplők, akikkel könnyű azonosulni, s hiába mesterségesek, talán az egész játékban ők a legemberibbek.
A mellékszereplők is nagyszerűek: Connor nyomozótársát, Hanket (Clancy Brown) - mogorva személyisége ellenére - csak szeretni lehet, a két karakter között kibontakozó apa-fia kapcsolat pedig gyönyörűen van megírva. Alice (Audrey Boustani), a Kara által védelmezett kislány személyisége bár nem túl emlékezetes, a játék egyik legváratlanabb fordulata mégis hozzá köthető.
Talán Markus az egyetlen, aki mellett nemigen bukkan fel érdekes karakter: lehetséges szerelmi szála North-al (Minka Kelly), a korábban szexuális célkora használt androiddal nagyon erőltetett, barátai közül pedig egyik sem említésre méltó.
A három történetszál párhuzamosan fut, s mindegyik döntésünk hatással van a másikra - ezzel igazán egyedi élményt ad még a sokadik végigjátszás is.
Játékmechanika és látvány
A Detroit: Become Human sava-borsát a döntéseink adják: már a legelső jelenetben bedob minket a mély vízbe és egy túszdráma közepén találjuk magunkat. Lövöldözésre és taktikázásra azonban nem lesz szükség, a szavak lesznek a mi fegyvereink.
Az egész történet alatt csupán néhány akciójelenetben kell egy kis kézügyesség. Ez főleg abban merül ki, milyen gyorsan nyomunk meg egy gombot vagy billentyűt, ami eléggé fapados megoldás, még akkor is, ha tényleg egy interaktív filmről beszélünk. Emiatt a Detroit a veterán játékosoknak könnyen unalmassá válhat, aki viszont már ismeri a Quantic Dream korábbi címeit, nem éri meglepetés.
A szegényes irányítást némileg ellensúlyozza az elképesztő látvány, ami fogad bennünket: részletgazdag, már-már fotorealisztikus helyszínek és karakterek néznek vissza ránk. Minden mimika valóságosnak hat, s az olyan apróságok mellett sem mentek el, mint a szereplők bőrén lecsorduló esőcseppek kidolgozása. A játékot egyébként MOCAP technológiával rögzítették, így a színészi játék nagyszerűen átjön, sokszor észre sem vesszük, hogy valójában nem egy élőszereplős filmet nézünk.
Okos megoldás, hogy elérhetünk egy történetfát is, ami megmutatja, hogy az adott szituációnak hányféle megoldása lett volna. Ahhoz, hogy ezeket kioldjuk, nem szükséges újraindítani az egész történetet.
Zsepiket elő!
Aki belevág a játékba, készüljön fel egy igazi érzelmi hullámvasútra. Nemcsak szívbe markoló sorsokat ismerhetünk meg, de bizonyos fejlemények az emberiség legsötétebb időszakait (többek között: koncentrációs táborok, népirtás, rabszolgatartás) idézhetik fel. Minden új, mégis ismerős: az írók láthatóan sokat merítettek már megtörtént eseményekből.
A Detroit: Become Human olyan játék, amelyet bátran ajánlunk azoknak is, akiket nem vonzanak a "klasszikus" akcióorientált videójátékok. A kaland megjelenésekor csak PlayStation 4 konzolokra volt elérhető, ám ma már számítógépen is élvezhetjük, akár magyar felirattal.