2021.04.01. 07:00
Szentgyörgyvölgy két temploma békében várja a látogatókat
Történelmi születését tekintve, az első hitbéli emlék a falu területén 1995-ben került elő, amikor egy 7500 éves neolitikus falu maradványait tárta fel Bánffy Eszter régész. A föld ugyanis évezredeken át megőrzött egy agyagból égetett kis tehénszobrot, amelyen a világ legkorábbi, jól olvasható, írásos emlékei rögzültek. Ezt, s a hasonló neolitikus tehénszobrocskákat a régészek a korabeli vallásoság kellékének tekintették. Az Őrség-Göcsej-Hetés tájegységek találkozási pontján lévő falu a honfoglalást követően az őrvidékhez tartozott, de mint a régészeti feltárásokból kiderült, igen régóta lakták e tájat. A régészek nem csak a neolitikus tehénszoborra, hanem rézkori, római korbéli, s több középkori leletre is bukkantak. Az itteni hítélet ma is látható tárgyi emlékei a neolitikus szobrocskán, s a településen, illetve annak határában látható kőkereszteken, s szobrokon túl, a falu katolikus és református temploma, amelyeket bemutatunk a Zalai falvak templomai sorozatunkban.
A község nevét 1257-ben említik először okiratban, s 1326-ban már állt a falu Szent György névre szentelt római katolikus temploma, amit a 16. században, száz évre elfoglaltak a reformátusok. 1762-ben Györkös Ferenc plébános, a templom felújításához segítséget kért a helytartótanácstól, s ekkor a szentgyörgyvölgyi egyház alapítását 1202-re tette. Nézzük azonban, azt ezt megelőző reformációs idők, s az ellenük fellépő katolikusok küzdelmeit.
A település első református lelkésze, Farkasi István 1596-ban már bírta hivatalát, s hosszú ideig a reformátusok uralták a falu templomát. A 17. század végén, az ellenreformáció erősödésekor a zágrábi püspök erőszakkal foglalta el a reformátusok templomát és iskoláját, lelkészüket pedig bebörtönözték. A királyi rendelet hatására a reformátusok 1690-ben újra visszavehették a templomot, azonban a lelkésznek 1717-ben ismét menekülnie kellett. A katolikusok ugyanis nemcsak újra visszafoglalták a templomot, hanem ünnepélyesen újra is szentelték. A szentgyörgyvölgyi reformátusok hosszabb időre templom és prédikátor nélkül maradtak. Számukra az 1781-ben kiadott türelmi rendelettel kezdődtek el a kedvező változások. Ideiglenesen már 1762-ben sárfalú imaházat építettek, majd II. József türelmi rendeletét kihasználva téglatemplom építését is tervbe vették. Ezt, 1787-ben húzták fel annyira sietve, hogy az ácsok állítólag út közben, a szekereken faragták ki az erdőből hozott fatörzsekből a gerendákat, hogy mire az engedélyt esetleg visszavonnák, már készen legyenek a templommal, amelynek tornyát 1792-93-ban emelték.
A már említett Györkös Ferenc a helytartótanácstól megkapta az anyagi támogatást, és 1776-ban megkezdődött a katolikus templom átépítése, amely a középkori templom helyén épült újjá, részben felhasználva annak alapját és falait. A viszonylag nagy méreteire magyarázat, hogy bár Szentgyörgyvölgyön ekkoriban 83 katolikus élt, a szentgyörgyvölgyi plébániához az 1780-as évek végén hét leányegyház tartozott, több mint 1100 hívővel. A késő barokk templom a település szélén áll, a szentély nyugati oldalához emeletes sekrestye-oratórium kapcsolódik. A szentély Szent György képét ifjabb Dorffmaister István festette. A templom szószékét és főoltárát 1802-ben készítette a radkersburgi Johann Baptist Klein. Klasszicista orgonája 1833-ban épült, a dátum az orgona hátsó oldalán olvasható. A templom néhány éve új tetőzetet kapott, falai, falképei és orgonája azonban felújításra szorulnak.
Páli Zoltán, Szentgyörgyvölgy plébánosa a következőket fűzi mindehhez:
-Sajnos a templom az utóbbi években az időjárás miatt több alkalommal is jelentős károkat szenvedett. Az egyházközségi rendezvényeinek bevétele több alkalommal is fedezte a tetőzet javítását. Az idén pályázatot adtunk be egy átfogó felújítás első ütemére, várjuk az eredményt. Ehhez készült már műszaki felmérés és terv is. A templom a falu szélén található, körülötte nem lakott, erdős terület van, így a templomhoz tartozó nagy zöld felület gondozása nagy kihívás a templomba járó katolikus hívek számára, amiben helyi magánszemélyek és az önkormányzat is segítenek.
A református templom egyszerű, egyhajós szerkezetű, kazettás mennyezete, koronás szószéke 1805 és 1828 között készült el. „Az Úr Háza díszítésére szolgáló reparatiókat tették Nemes Rákos Ferencz, N. Szabó tamás és N. Szabó János Sz.György Völgyi asztalosmesterek.” A fakazetták kékkel festett bárányfelhőket ábrázolnak, a karzat alsó felét kék, fehér és fekete virágos-csillagos festés díszíti. A kifestés nemes Patkó András munkája 1829-ből, aki 1784-ben a falu első református tanítója volt. Amikor a templom festésére vállalkozott a nyugalmazott oskolamester, már 74 éves, volt.
Kiss Árpád, a Szentgyörgyölgyi Református Egyházközség gondnoka a következőket mondja a máról:
-Jelenleg nincs helyben élő lelkésze a gyülekezetnek. Bódis Tamás a szlovén oldalon lévő Szentlászlóról látja el a lelkészi teendőket. Havonta két alkalommal van istentisztelet, minden első és harmadik vasárnap. A vírus miatt azonban minden istentisztelet elmaradt.
Valaha egyházunk volt a környék református központja. Ezer hívő befogadására alkalmas templomunk nagysága tükrözi a régen itt élő református közösség sokaságát. Az Őriszentpéterről induló kerékpárútvonalak közül több is átmegy a településen és érinti a templomunkat. Bárki is jön az Őrségbe, a Veleméri templom mellett most már a mi templomunkat sem hagyja ki. A tavalyi év turisztikai szempontból sikeresnek tekinthető. Templomunk az őriszentpéteri művészeti rendezvényeknek is többször házigazdája volt.
Sajnos, csak tavaly novemberik tartott a „jóvilág”. A vészhelyzet miatt, – a szállások turistákat nem fogadhatnak és a vendéglátóhelyekre sem lehet beülni – majdnem nullára csökkent a templom látogatottsága. A közösségi munka azonban jó, ha feladat van, a lelkészen és a presbitérium tagjain kívül, önfeláldozó munkájukkal sokszor segítenek a helyi lakosok is. A turista szezonban a havi két vasárnapi misén a helyieken kívül azok is megjelennek, akik a faluban, vagy a környéken foglaltak szállást. Sokan kérdezik, hogy mikor van istentisztelet, mert nagyon szeretnének eljönni rá. A Magyar Falu Programban 17 millió forintot kaptunk a parókiánk felújítására. Hőszigetelt fa ablakokat és ajtókat kaptunk, továbbá a beltéri eredeti ajtókat és ajtótokokat is restaurálták. Sikerült a tetőt is lecserélni, s megtörtént a födém szigetelése is. S az is nagyon jó, hogy a rendezvényeink megtartásához számítógépet, projektort és hangtechnikát kaptunk.
