Testvértelepülési megállapodást kötött Zalaigrice és a székelyföldi Csíkverebes

Horváth Gyöngyi polgármester köszöntőjében kiemelte, a faluban minden évben próbálják lehetőségeikből „a lehető legjobbat kihozni, s élhetőbb, szebb települést alkotni”.

Nagy Bálint országgyűlési képviselő, közlekedési államtitkár arról is beszélt, egy erdélyi testvértelepülési kapcsolat rendkívül fontos, „nemcsak a jelen miatt, hanem a jövő generációjának szempontjából is; a mi dolgunk ugyanis az, hogy továbbadjuk a tudást, a lelkületet, s erősítsük a magyar nemzet összetartozását”.

Molnár Miklós, Csíkverebes önkormányzati képviselője leszögezte, nemcsak gazdag és erős kapcsolat kialakítása a céljuk a két település között, hanem az is, hogy „mélyebb szinten összekössék a két közösséget”.

– Mi, emberek, sokszor hajlamosak vagyunk látni a határokat, amelyek fizikailag elválasztanak bennünket. Azonban ma bebizonyítjuk: ezek pusztán térben léteznek, s nem akadályozzák a települési kapcsolatok kialakítását, erősítését, hiszen ezeket átlépve egy nemzet vagyunk, közös múlttal és jövővel. Tudom, a mai aláírás új ajtókat nyit meg mindkét közösség számára, és szorosabbra fűzi a barátságunkat – fogalmazott beszédében Molnár Miklós.

A 170 lelket számláló Csíkverebes képviselője bemutatta faluját is, amely közigazgatásilag Tusnádhoz tartozik. Elmondta, a települést 97 százalékban római katolikusok lakják, templomuk 1530-1540 között épült, és a szent őrzőangyalok tiszteletére szentelték fel. Úgy zárta szavait, vastapsot aratva: „Éljen Zalaigrice, éljen Csíkverebes, éljen a magyar nemzet!”.

Butyka Zsolt, az Orbányosfával nemrégiben úgyszintén testvértelepülési megállapodást kötött Tusnádfürdő polgármestere arról szólt, ezek a kapcsolatok és látogatások megmutatják, „igaz, hogy az egykori Nagy-Magyarországon belül vannak határok, de szívünkben mind magyarok vagyunk, és fontos, hogy egymást segítsük, támogassuk”. Leszögezte: ezek a megállapodások azt szolgálják, hogy mindörökre tudatosítsuk magunkban, „a magyar nemzet nagy, s azt mi, mindannyian alkotjuk”.

A testvértelepülési dokumentumot Horváth Gyöngyi és Molnár Miklós írta alá, amely után kezdetét vette a vidám, zenés, táncos produkciókkal gazdagított falunap.