Kutatók vitáznak a balatoni tanúhegyekről és a bazaltról

Harangi Szabolcs az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója, az ELTE TTK FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszékének vezetője és a HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője úgy fogalmazott, számos tévedést, megalapozatlan állítást tartalmazott Árvai Gábor nyilatkozata, ami szerinte a szakma oldaláról mindenképpen pontosítást igényel.

– A tanúhegyekről tudjuk, hogy őrzik az egykori felszín magasságát, amint azt már Lóczy Lajos geológus is megállapította több mint száz évvel ezelőtt.

A laza üledék ugyanis évmilliók alatt lepusztul, de a szélnek, csapadéknak, hőmérsékletváltozásnak ellenálló vulkáni kőzet megmarad.

Természetesen az évszázados nézet az új kutatások alapján finomult. Németh Károly, az új-zélandi, palmerstoni Massey egyetem professzora és kutatótársai aprólékos vizsgálataikkal rámutattak arra, hogy számos bazalt vulkáni előfordulás az egykori tűzhányó mélyebb, kráter kitöltését őrizte meg, amelyre jó példa Hegyesd. Ezek az egykori felszín alatt lehettek. Vannak azonban olyan példák is, ahol a bazaltláva és a robbanásos kitörésekkel keletkezett vulkáni törmelékes üledék az egykori felszínre települt. Ilyen például Haláp, Badacsony, Szent György-hegy, Agártető, Bondoró. Ezekben az esetekben érvényes az évszázados tanúhegy felfogás. Németh Károly mindezeket figyelembe véve igyekezett megrajzolni az egykori felszín magasságát és számolt lepusztulási sebességet. Becsléseik szerint mintegy 100-300 méter vastag üledék pusztult le a Balaton-felvidéken.

Az egykori lávatavak és pajzsvulkánok kőzetei, valamint a kürtőket kitöltő képződmények azonban ellenálltak, és ezért jelenleg kisebb-nagyobb hegyekként emelkednek ki a térszínből.

Összességében, a tanúhegy felfogás tartható, jó megközelítés, egy részletes kutatás során azonban a szakembereknek számos további tényezőt kell figyelembe venni – hangsúlyozta Harangi Szabolcs.

Forrás: Likebalaton.hu