Az ásatás hozadéka – a régészek már tudják, hogy a gétyei a legkorábbi rondella

– Előtte megkerestek bennünket a régészek, s elmondták, hogy sok ezer évvel ezelőtt keletkezett építmények után kutatnak, úgynevezett körárkokat keresnek, s ehhez kérik a segítségünket, mert a mi határunkban is találtak egy ilyent. Természetesen örömmel teljesítettük a kérésüket. Megkerestük a földtulajdonosokat, akik hozzájárultak a földjeiken való ásatáshoz és az üresen álló bolt épületét is rendelkezésükre bocsátottuk, ahol a leleteket elhelyezhették. Még sarkantyúkat is találtak – emlékezik vissza a kezdetekre Talabér Lászlóné Lívia polgármester.

De mik is ezek a titokzatos újkőkori körárkok? Mint a szakirodalomból megtudjuk, a neolitikus körárkok, más néven rondellák, az őskori földművek egy speciális csoportját alkotják, melyek Közép-Európa nagy területén terjedtek el a Krisztus előtti 5. évezred első harmadában-felében. Nagyjából a Tisza és a Rajna-folyók közti hatalmas területen jellemzőek, bár az utóbbi években már a Kaukázusban is előkerült egy-két példányuk. Ez az időszak Magyarországon az újkőkor késői szakaszának felel meg. Ma már közel harminc késő neolitikus körárkos lelőhelyet ismerünk, elsősorban Baranya és Zala megyékből. A körárkok akár többszáz méter átmérőjű, kör alakú építmények. A belsejükbe csak a meghatározott helyeken elhelyezett bejáratokon (földhidakon) keresztül lehetett bemenni.

A kutatást a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Nemzeti Régészeti Intézetében régészként dolgozó P. Barna Judit és kollégái végezeték. Ez volt az első olyan akció, amikor nemcsak műszerekkel vizsgáltak, hanem fizikálisan is megbontották a felszínt a tájban, ott, ahol a körárok hollétét előzőleg – a geofizikai felméréssel – azonosították.

– Korábbi kutatásainkból már ismert volt, hogy Gétyétől délre egy késő neolitikus körárok található. Tavaly nyáron egy tervásatás keretében ástunk itt. Két ásatási felszínt, szelvényt nyitottunk meg, amelyek helyét a korábbi geofizikai felmérés eredménye alapján jelöltük ki. Az egyik gödröt a körárok közepén ástuk, ahol a geofizikai felmérés egy közepes/nagyméretű gödröt jelzett. Erre nyitottunk egy 8 x 8 méteres felületet, s az ásás eredménye részben igazolta a feltételezésünket, ugyanis a körárok közepén lévő gödör valóban a körárokkal nagyjából megegyező korú, azaz késő neolitikus, s ugyanannak a régészeti kultúrának a hagyatéka. Nagyon gazdag leletanyag került elő, de ezek restaurálása, feldolgozása még folyamatban van. Részben nem várt eredményeket is kaptunk, hiszen két további gödröt is feltártunk ebben a szelvényben. Az egyiket a középső rézkorra, a másikat az Árpád-korra lehet keltezni. Ebből került elő sok jellegzetes kerámiatöredék mellett az a két darab sarkantyú is, melyeket a polgármesterasszony is látott  – válaszolta Judit.

Szinte hihetetlen, mit rejt a föld, ki hitte volna, hogy egy nyílt mezőn sarkantyúk vannak jóval a föld felszíne alatt? Igaz, korábban a falu sem ott volt, ahol a mostani házai állnak. A feldolgozás után mindezek értékes információkkal szolgálnak majd Gétye középkori történelmének pontosabb megismeréséhez. – De mit találtak a másik kutatási szelvényben? – faggatjuk Juditot.

– Ebben a körárkot vágtuk át. Eredményeként most már pontosan ismerjük a létesítmény korát, az ásatás óta ugyanis elkészültek a csontmintákból vett radiokarbon vizsgálatok. Minket is meglepett az eredmény, hiszen olyan korai dátumokat kaptunk, hogy kijelenthető: a Dunántúlról ismert késő neolitikus körárkok közt jelenleg a gétyei a legkorábbi. Ez az eredmény megerősíti egy korábbi hipotézisünket, miszerint a Nyugat-Dunántúl része volt annak a területnek, ahol a körárok-jelenség megszületett. Mai tudásunk szerint ez körülbelül Krisztus előtt 5000 körül történhetett.

– Miket találtak, miről árulkodik a gödrök tartalma? – kérdezzük Juditot.

– Az első szelvény közepén lévő gödörből rengeteg kerámia- és állatcsonttöredék, pattintott kőeszközök és rítussal kapcsolatba hozható tárgy – idoltöredék – került elő. A kerámiák közt festettek is vannak: főleg vörös, de több esetben vörös és sárga festés maradványai is megőrződtek, sőt néhány esetben még a minta is rekonstruálható. Ez bámulatos, ha figyelembe vesszük, hogy égetés után felvitt festésről van szó, ami nagyon sérülékeny, és mégis átvészelt közel 7000 évet a földben. Az idoltöredék női szobor maradványa, aminek a derékrésze maradt meg, rajta a hajdani viseletet rejtő kötény és öv ábrázolásával. A gödör betöltéséből feltárt állatcsontok a tudományos (archaeozoológiai) feldolgozás révén pedig a korabeli étkezési szokásokról szolgáltatnak értékes adatokat. A körárok átvágásából is hasonló összetételű leleteket tártunk fel. A körárok bontási szintjeiből földmintákat vettünk, amelyekből már részben elkészült az archaeobotanikai elemzés, ami még nem publikus, de ez alapján rekonstruálható a korabeli, azaz a 7000 évvel ezelőtti környezet, elsősorban a növényi fedettség. Talajmikromorfológiai vizsgálatokhoz is vettünk mintákat,  elemzéseik még folyamatban vannak – hangzik a válasz.

– Különböző korok keveredtek-e a leletek alapján?

– Szerencsére nem, a leletek külön-külön gödrökből kerültek elő, ami azt jelenti, hogy a körárok területén más-más korokban is megfordultak/éltek emberek, akik a hulladékgödrökbe dobálva hátrahagyták a kidobott tárgyaikat és konyhai hulladékukat. A régészet ezt a leletanyagot elemezi, egyre több természettudományos módszert is felhasználva a klasszikus régészeti módszerek mellett. Mivel a restaurálás még nem készült el, leltárba sem lehetett venni a leletanyagot, de több ládányi mennyiségről van szó, s ez, a mindössze egy hetes feltáráshoz képest soknak mondható. Az elemzések után mindenképpen tervezünk tudományos bemutatást, amit részben már meg is kezdtünk: januárban a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Tudományos napokon tartott a kutatócsoport előadást, néhány hete pedig egy tájrégészeti konferencián adtunk elő „A késő neolitikus körárkok, mint tájjelek” címmel, amit szintén részben a gétyei ásatási eredményekre alapoztunk. Az előadások anyagaiból később tudományos publikációkat tervezünk megjelentetni. Természetesen, ha van rá érdeklődés, szívesen megismertetjük a helybelieket is az újkőkori élettel, a körárkok világával és az ásatási eredményekkel. A szakmán kívüli érdeklődőknek talán úgy tudnám legkönnyebben megmagyarázni, hogy hogyan is kell elképzelni egy neolitikus körárkot, ha párhuzamot vonok a  mindenki által ismert angliai Stonehenge világhírű kőkörével. Bár sok száz kilométer és közel 2000 év választja el őket egymástól, nagyon sok hasonlóság is van köztük, például a kör alakú alaprajz, a csillagászati tájolás, a feltételezett funkció, monumentális méretek. Kevéssé köztudott, hogy a bronzkori kőkörnek volt egy (az angliai) újkőkorra keltezhető előzménye is, ami ugyanúgy földbe ásott árokból és köré emelt földsáncból állt, mint a Közép-európai körárkok.

– Úgy tudjuk, még a nyáron jönnek Zalába, Gétyére és Ligetfalvára…

–  Idén augusztusban még újra Gétyén fogunk ásni, ezúttal két héten keresztül. A tavalyi geofizikai felmérés – nagy meglepetésre – egy épület alaprajzát mutatta ki a körárkon belül, ezt tervezzük feltárni. Augusztus végén pedig egy eddig példa nélküli kísérleti régészeti projektet tervezünk Ligetfalván megvalósítani: az ottani körárok ismert adatai alapján, önkéntesek segítségével megkíséreljük rekonstruálni a körárok kitűzésének folyamatát. Erre nézve van egy (már lassan 20 évvel ezelőtt) megfogalmazott hipotézisünk, most a gyakorlatban szeretnénk kipróbálni, hogy helyes-e. Akár igazunk van, akár tévedtünk, mindenképpen nagyon fontos tanulságokkal fog szolgálni ez a kísérlet – véli Judit.

Gétyén, ebben a 88 lelkes zsákfaluban kíváncsiak az emberek a körárokkutatás eredményeire, mint ahogy Ligetfalván és Bezeréden is, ahol szintén körárkokat rejt a föld. Bezeréden azt is tervezték, hogy bronzból elkészítik ennek metszetét, illetve, szó van arról is, hogy kerékpárutakkal kössék össze őket, hiszen mindezeket végigkerekezni is élmény lenne  a mesés zalai tájban.