Merre tovább hazai méhészek?

Az egyesület zászlaját Nikli Zsolt atya, újudvari plébános szentelte fel, köszöntőt pedig mások mellett Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő, illetve Radics Bálint, Miklósfa önkormányzati képviselője mondtak. A ceremóniát megelőzően szakmai előadások zajlottak, ezek során Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, illetve Mészáros János, a kaposvári Zselici Méhész Egyesület elnöke többek közt a magyar méhészek helyzetét elemezte. Mint mondották: jelenleg a legnagyobb problémát az Európát dömpingszerűen elárasztó kínai méz jelenti, amelynek nyomott ára miatt nagyon nehezen eladható a jó minőségű magyar méz. Az előadók azt is kiemelték, a kínai termék valójában nem is tekinthető méznek, hiszen azt a rizs szárából állítják elő a Távol-Keleten. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület ezért az agrárminisztériummal közösen, illetve néhány további országgal karöltve úgynevezett antidömping eljárást kezdeményezett a kínai mézzel szemben az Európai Unióban.

A legnagyobb zalai szakmai szervezet

A nagykanizsai szervezet jubileumi ünnepsége kapcsán Somogyi Gyula elnök lapunknak elmondta: bár a Nagykanizsa és Környéke Méhész Egyesület 1993-ban alakult, méhész szakmai és érdekvédő szervezet azonban legalább száz éve működik már a dél-zalai városban. A jubiláló egyesület – aminek 235 tagja közel húszezer méhcsaládot kezel – a legnagyobb méhész szakmai szervezet Zalában. Tagjai közt hobbi- és professzionális méhészek egyaránt előfordulnak, míg a gondozott méhcsaládok száma öttől négyszázig terjed.

Mire számíthatnak idén a méhészek?

- Az idei év eddig felemás eredményt hozott – mondta Somogyi Gyula. – A repce vetésterülete egyre kevesebb az országban, idén ráadásul a repcevirágzás idején két hetes hideg periódus következett be, ami egyáltalán nem kedvezett a méhészeknek. Az akác virágzása Zalában ugyan ezt ellensúlyozta azzal, hogy szintén a hideg miatt a szokásos két és fél hét kitolódott egy hónapra, de az eredmény így is csak elfogadható. Sokkal nagyobb nehézséget okoz számunkra, hogy a méz jelenleg csak roppant nyomott áron adható el, emiatt a méhészkedés nem rentábilis. Ha a méhészek tönkremennek, az egy másik problémát idéz elő, nem lesznek méhek, s ezáltal nem lesz, ami beporozza a növényeinket. A boltok polcain található élelmiszerek hetven százaléka méhes beporzással keletkezik. Egyesületünk ezért kiemelt feladatának tekinti a mézfogyasztás népszerűsítését, méhes napokat tartunk, az elmúlt év során pedig mintegy ötezer általános iskolás vagy óvodás gyermeket kínáltunk meg mézzel. Voltak köztük olyanok is, akik akkor kóstolták először.