3 órája
Húsz év alatt ötezer rákosi vipera született
A Kiskunságon található, idén 20 éves Rákosivipera-védelmi Központban a nyáron 40 nőstény összesen 523 utódja – 261 hím és 262 nőstény – jött a világra, és ennek során, július 24-én megszületett a fajmegőrzést célzó tenyésztési program ötezredik rákosi viperája is - adta hírül közleményben a bázist üzemeltető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A rákosi vipera fokozottan védett kígyónk, egyedeinek természetvédelmi értéke egymillió forint
Fotó: mme.hu
A kígyófajt Méhely Lajos írta le 1893-ban a Rákoson (ma Budapest XVI. és XVII. kerületei) gyűjtött példányok alapján. Élőhelyét a nedves, változatos szerkezetű, zsombékokkal gazdagított, részben vízborított láprétek és legelők képezik. A rákosi vipera kizárólag a Kárpát-medencében fordul elő, hazánkban jelenleg alig egy tucat elszigetelt populációja ismert a Kiskunsági, illetve a Fertő-Hanság Nemzeti Park területéről - ezért fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint. Az 50 centimétert alig meghaladó, gyenge mérgű és nem támadékony kígyó tápláléka túlnyomó többségében sáskákból, szöcskékből, illetve kisméretű gyíkokból áll. A telet dombhátakban lévő rágcsálójáratokba húzódva, hibernált állapotban vészeli át.
A világon egyedülálló Rákosivipera-védelmi Központ az MME és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság együttműködésében 2004-ben létesült a nemzeti park területén, Kunpeszéren. A védelmi stratégiában megfogalmazott célok végrehajtásában komoly segítséget jelentettek az Európai Bizottság LIFE-Alapjától elnyert támogatások, melyekhez az önrészt a magyar állam biztosította. Az indulást követően megkezdődött tenyésztés sikereinek köszönhetően 2010-ben megtörtént az első fogságban született rákosi viperák kibocsátása. Az első két vipera szabadon engedésében az akkori köztársasági elnök, Sólyom László is aktívan közreműködött. Napjainkig 1020 ivarérett rákosi vipera kerül ki helyreállított vagy természetes élőhelyére, 14 kibocsájtási helyszínen.
Közben Zalában sokkal kevésbé örömteli események kapcsán került be a hírekbe az MME. Ezek egyike volt a szeptember elején lezajlott katasztrofális fecskepusztulás, a másik pedig az a hatósági akció, ami a madártani egyesület helyi csoportja által üzemeltetett fenékpusztai gyűrűző bázison lezajlott. A történtek után, civil kezdeményezésre közadakozás kezdődött, hogy Keszhelyen regionális madármentő bázis jöhessen létre.
