2 órája
Metszőkés, ami baltaként is funkcionált
Régen az október teljes egészében a szüret jegyében telt, de akkortájt még nem voltak olyan modern eszközök mint manapság. Mielőtt elterjedt volna például a szőlőmetsző olló, különféle alakú és formájú speciális metszőkéseket használtak ükapáink. Ezekből a 19. századi szőlőmetsző késekből mutatott néhányat Gyanó Szilvia, a Thúry György Múzeum néprajzosa.
Gyanó Szilvia múzeológus a 19. századi zalai metszőkéseket mutatja
Fotó: Szakony Attila
A szőlő metszésének eszköze a 19. század végéig a szőlőmetsző kés volt. A zalai metszőkések a baltás típusba tartoznak, azaz sarlószerű pengéjükön kis baltaszerű kiszélesedés található. Ezeket külön zalai típusnak is nevezi a szakirodalom.
Fotó: Szakony Attila
A metszőkést a 19. század közepéig használták
- A baltás metszőkéseket használták késként és baltaként is, az élével metszettek, a fokával ütötték a száraz venyigét - mutatta Gyanó Szilvia, a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzosa. - A Balaton környékén és a Zalában használt metszőkésekhez hasonló eszközöket egyébként a római korból is találtak régészek ezen a területen. A metszőkéseket általában kovácsok készítették, akik gyakran mesterjegyüket vagy a tulajdonosra, esetleg a készítés idejére vonatkozó jelzéseket hagytak a pengében. A 19. század közepétől aztán fokozatosan hódított teret a metszőolló. Dél-Zalában a 20. század elején már csak egy-két öreg emlékezett a metszőkés használatára, de szárvágóként, azaz a kukoricaszár levágására még a 20. század közepén is használták.
Peszleg Miskát is ezzel vagdalták össze
És persze, ha úgy adódott, a vitás ügyeket is le lehetett rendezni egy metszőkéssel, egy oltárci adatközlő elbeszélése szerint egy embert, bizonyos Peszleg Miskát a 19. század közepén „metszőkéssel vagdaltak össze, amikor agyonverték”.
