Betekintő: a Balatoni Múzeum új kiállításával mutatkozik be a művészettörténész

A pénteken megnyitott tárlaton Németh Péter, a Balatoni Múzeum igazgatója elmondta, hogy a festészet napjához kapcsolódva minden évben fontos célkitűzésük, hogy olyan különleges anyagot tárjanak a látogatók elé, amely alkotások valamilyen módon a Balatonhoz, a térségünkhöz, Keszthelyhez vagy konkrétan a Balatoni Múzeumhoz kapcsolódnak. 
- A Balatoni Múzeum szeptember 1-jével kinevezett első művészettörténésze, Papp Virág Liliána mutatkozik most be evvel a kiállítással. Az elmúlt 125 évben nem volt állandó művészettörténésze a Balatoni Múzeumnak, s Papp Virág fiatalos lendülettel, a hirtelen mélyvízi úszástól nem megijedve, hanem abban a lehetőséget látva Zala vármegye legnagyobb képzőművészeti gyűjteményébe enged betekintést - emelte ki Németh Péter a kurátor jelentőségét a tárlatban.

A gyűjtemény nagysága meghaladja az 1700 darabot, s a tárlat megmutatja a kollekció változatosságát, abból bő 90 műalkotást reprezentál.

A művészetek támogatása fontos ügy

Kendeh-Kirchknopf Gusztáv, Keszthely város alpolgármestere köszöntőjében elmondta, hogy hiányzik egy valódi kiállítótér a városból, ahol a környékben élő, alkotó művészek méltó módon mutathatnák be alkotásaikat. 

- Néhány nagyon fontos nevet emelnék ki azokból a festőművészekből, akik Keszthelyen, Keszthely környékén éltek, úgy mint Egry József, Ágh Edit, Nagy Dore Aladár vagy Károlyi Gyula festőművész, akik 10-20 évet vagy egy életet töltöttek Keszthelyen vagy a környéken. Most már vannak fiatal, nagyon tehetséges utódok, akiknek lehetőséget kell biztosítani és az önkormányzat részéről igyekszünk a művészetet, a kiállításokat és a tehetségeket felkarolni, támogatni - fogalmazott az alpolgármester.

Egyedülálló gyűjtemény a festészet napjára

- Az igazi műgyűjtő nemcsak becsüli a műveket, hanem szereti is - kezdte megnyitóbeszédét Tóth László a zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóterem vezetője. Üdvözölte a gyűjtemény bemutatását, mert ahogy fogalmazott: - Ezeket a műkincseket alkotóik nem azért készítették, hogy raktárakban porosodjanak, ennél sokkal többre hivatottak.

Tóth László azt is kiemelte, hogy mai korunkat és kultúránkat nem élhetjük meg igazán a múlt ismerete nélkül. A ma élő művészek nem alkothatnak elődeik tanulmányozása nélkül. Emlékeztetett, hogy a magyar festészet napját 2002 óta ünnepeljük Szent Lukács névnapjakor, aki évszázadok óta a festők védőszentje.

A megnyitón közreműködött a Keszthelyi Festetics György Zeneiskola klarinét kvartettje, Bán Csaba, Kovács Benedek, Kovács-Markó Örs, Kovács-Markó Soma részvételével, kiknek felkészülését Papp Máté segítette.

Betekintés a jövőbe: tervezett kiállítások és monografikus tárlatok

Papp Virág Liliána művészettörténész, muzeológus az ősz elején kezdte munkásságát a Balatoni Múzeumban. A kinevezést követően erős kezdésben lehetett része, hiszen Németh Péter igazgató rábízta a következő időszaki kiállítás anyagának válogatását, amely a Balatoni Múzeum gyűjteményébe enged betekintést.

Papp Virág Liliána kalauzol végig bennünket a tárlaton, amelynek első részében a tájrajzi gyűjtemény szerepel. - Ez még nem kifejezetten művészeti gyűjtés volt, hanem a környék településeinek és a Balatonnak az ábrázolásait gyűjtötték ekkor, ez nagyjából a XX. század második feléig eltartott, a múzeum alapítástól kezdve - mondja a tárlat kurátora.

A kiállítás második részének középpontjában az 1952-es államosítási törvény kap nagy hangsúlyt, mert ennek kapcsán a környékbeli kúriákból, kastélyokból nagyon sok műtárgy került a gyűjteménybe, amik közül sok már vissza is került a XX. század végén az örökösökhöz, de még mindig van bőven műtárgy a múzeum tulajdonában, illetve kiegészült a főnemesi világot érzékeltetve néhány vadászatról szóló, utazásokhoz kapcsolódó képpel is.

1954-ben lett először művészettörténésze a múzeumnak Péceli Piroska személyében, ekkor kezdődött el a művészettörténeti szakgyűjtés. - Péczeli Piroska nemcsak művészettörténész, hanem festő-restaurátor is volt, s itt a városban vannak családok, akiknél képei fellelhetők, az ő alkotásaiból is szeretnénk kiállítást rendezni - mesél a jövőbeni tervekről Papp Virág.

– A szakgyűjtemény részben a nagyobb főművek, híres festők képeit gyűjtöttem össze. Itt az első leltárkönyv is látható, amivel a művészettörténész gyűjtemény kezdődött – mutat rá a vitrinben látható kuriózumra Papp Virág.

A hagyatékok nagyon fontos részei a gyűjteménynek. Örökösök vagy az özvegyek ajándékoztak képeket a múzeumnak, ezért három festőfeleségről is láthatunk itt képeket. Az utolsó nagy hagyaték 1989-ben került be a múzeumba.

Az utolsó szekció egy szabad asszociációs, játékosabb rész, amelyben az 1990-től 2024-ig szerzett képek láthatók. - Itt arra ösztönözzük a nézőt, hogy kicsit játszadozzon, saját emlékeket idézzen fel, párhuzamokat, kapcsolatokat keressen a képek között. Itt már nincs annyi információ sem, hanem arra szeretném ösztönözni a nézőket, hogy saját kapcsolatot alakítsanak ki a képekkel, ami a modern képek esetében viszonylag könnyű, mert a színekkel, formákkal lehet játszadozni.

A 2025. február 28-ig látogatható gyűjteményes tárlat nem véletlenül viseli a Betekintő címet, ezzel sugallva, hogy ez egy kezdet, amely viszonylag szűk válogatás a gyűjteményhez képest, ezzel kívánják jelezni, hogy újabb részeket szeretnének megmutatni az eddig nem látott anyagból, néhány alkotónak a későbbiekben monografikus kiállítást is szeretnének majd rendezni.