A zalai könyvtár kapta meg először az 550 éve nyomtatott első magyar könyv hasonmás kötetét

A 350 bibliofil példány gépi kötéssel készült, borítóján – Hess András betűinek felhasználásával – arany prégnyomással, míves fatokba került. Ennek egyik példányát hétfőn szakmai előadással kísért ünnepélyes keretek között adta át a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárnak a kiadást gondozó Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) munkatársa, Farkas Gábor Farkas történész. A kivételes alkalomra összegyűlt hallgatóságot Tóth Renáta, a bibliotéka igazgatója köszöntötte, ezután a vendég minden részletre kiterjedő beszámolójából bontakozott ki a hasonmás kiadvány története, az eredeti könyv sorsa, és a nyomdász, Hess András életútja, valamint az 550 évvel ezelőtti, Mátyás korabeli politikai események, melyek jelentősen befolyásolták az első magyar könyv létrejöttét.

A nemzetközi kitekintésben a XV. századi könyvnyomtatás korabeli viszonyaiba is betekintést nyerhettünk, kiderült, az 1400-as években 18 országban, 210 városban tudtak könyvet nyomtatni, köztük van Buda és Pozsony. Ami jelzi, hazánk lépést tartott a kor fejlődésével, az európai nyomdák közt az elsők közt szerepel – Amerikában csak 1640-ben nyomtattak először könyvet.

Hess András 1473. június 5-én Budán nyomtatta ki – Kárai László budai prépost alkancellárnak ajánlva – a Budai Krónikának nevezett Chronica Hungarorumot. A mű szerzője a magyarok történetét egy XIV. századi geszta-kéziratnak, valamint Tótsolymosi Apród János küküllei főesperes Nagy Lajos életrajzának átvételével és folytatásával egészen 1473-ig mutatja be. Így a Chronica több önálló történeti mű összeolvasztásából létrejött szövege 14–15. századi kódexekből maradt ránk. A nyomtatvány utolsó szakasza, amelynek szerzője ismeretlen, I. (Nagy) Lajos halálától (1382) Mátyás moldvai hadjáratáig (1468) beszéli el nyolc évtized történetét.

Hess András nyomdászt Kárai László hívta Rómából Magyarországra. Az első budai nyomda egyszemélyes volt, minden műveletet maga Hess András végzett. Csak betűket hozott magával, öntőformát nem, egyetlen sajtója kis alakú volt. A Budai Krónikán kívül még két, görögből latinra fordított könyvet készített Magyarországon.

Bár Hess ajánlása Kárai Lászlónak szól, mégis valószínűbb, hogy a nyomda felállításának szorgalmazója és fő mecénása Vitéz János esztergomi érsek, a híres bibliofil lehetett. Ő azonban 1472-ben meghalt.

A Budai Krónika példányszáma a korabeli gyakorlat alapján 240 lehetett. A hetven levelet (ebből 133 nyomtatott lapot) tartalmazó kisfólió könyv 10 példányának holléte ismeretes, ezek közül csak 2 van Magyarországon, mondta az előadó, aki azt is elmesélte, hogy 1473-ban egy ökör árába, azaz 1 aranyforintba került a könyv. Az 1973-a fordítást tartalmazó hasonmás kötet az OSZK honlapján hangoskönyv formájában is elérhető.