Nemzeti összetartozás napja Nagykanizsán: A nemzet egy és oszthatatlan

Balogh László polgármester a szomorú évforduló kapcsán úgy fogalmazott: kettős lett a világ, kettős a mércéje: toleranciáról szól, és közben monologizál, elfogadásról beszél, miközben közösségeket negligál, gyermekek nemi jogait védi, mialatt hagyományt és családmodellt démonizál.  Szivárványról szól, sokszínűről, befogadó közösségről: de hol van a székely autonómia, hol a soknemzetű Európa?!

Hol a sok szín és kultúra, hol a nyelv, a hit és a hagyomány: hova tűnt Európa?! És mindez velünk kezdődött, mi voltunk a példa, a kísérleti nyúl, az áldozatra szánt zsákmány-préda. 

A polgármester szerint a 104 évvel ezelőtti trianoni diktátum kapcsán mutatkozott meg elsőként ez a pusztító erő, amikor fontosabbá vált az érdek, mint az érték, és alku tárgya lett a nép, amikor temetők közé falat emeltek és családokat téptek szét.

Hasonlóképpen fogalmazott emlékező beszédében Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője, volt honvédelmi miniszter, aki aláhúzta: Magyarország a Monarchia részeként sodródott bele az I. világháborúba, semmilyen érdek nem vezérelte, mégis a legnagyobb árat fizette. A parlamenti képviselő szerint: bár Trianon a legnagyobb veszteség a magyar történelemben, a keserűséget mégis tudni kell reménnyé formálni, amit a nemzeti összetartozás napja is sugall. Ceruzával meg lehet húzni a határokat, de a magyar nemzet attól még egy és oszthatatlan.

A városi megemlékezést követően a Magyar Műveltség Kincsestára Szabadegyetem politikai pártoktól független civil Trianon-megemlékezést tartott a Nagy-Magyarország-emlékműnél. Rövid emlékbeszédet mondott Rajnai Miklós, a Magyarok Háza volt művészeti igazgatója, Bánffy Miklós-díjas bölcsész, a megemlékezés díszvendége Schless Ilona közgazdász, leszármazott volt. A műsorban közreműködött Németh Ferenc hegedű művésztanár.