A falumúzeumban avatták fel Németh János domborművét

Az ünnepségen Bali Zoltán alpolgármester a város nevében köszöntötte a művészt és a résztvevőket, majd Havasi Bálint, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója, valamint Németh János is megosztotta gondolatait a közönséggel. A skanzen a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával vásárolta meg a művész Ecce Homo I-IV. című reliefjét, és Németh János a vételár teljes összegét az alkotása installálására, stílszerű hátterének elkészítésére ajánlotta fel a múzeumnak.

Németh János lapunk érdeklődésére elmondta: a dombormű alakjait régi emlékei alapján mintázta, gyermekkorában házuk kapujában figyelte a Becsali, Ebergény és Csács „hegyeiről” érkező embereket, ahogy a piacra mennek kosaraikkal. Úgy véli, ezek a gyerekkori emlékek plántálódnak a szívünkben és eresztenek gyökeret, ami a későbbi életünkre is kihat. 

Az ünnepségen Dr. Kostyál László művészettörténész, tudományos igazgató szavait is tolmácsolták: „Szerelmük bimbózó virágát közösen szorongató fiatal pár, elhunyt férje arcmása alatt emlékeibe révedő idős asszony, napkorongot virágzó életfa oldalán csivitelve kapaszkodó sárgarigó, és mindezt együtt szimbolizálja a Feszület: a keresztre szegezett, mégis élő Megváltó testének két oldalán az új életre utaló énekesmadárral és nyíló virággal. Egymást követő generációk tagjai újra és újra születnek, élnek, szeretnek, szenvednek, meghalnak. Ecce Homo, íme az Ember!

Ez a népi tudatban a maga ősi természetességében élő folyamat jelenik meg Németh Jánosnak a közelmúltig a művész lakóháza faldíszeként szolgáló dombormű sorozatán, amely most új helyre került. Mondhatjuk ezt így is: rátalált igazi helyére. Az ábrázolt figurákról úgy érezzük, hogy ez az őket mostantól befogadó falusi környezet – amit a reliefeknek a boronaház oldalát szimbolizáló hátfala stílszerűen kihangsúlyoz – az igazi otthonuk. Az emberi élet folyamatának e négy képben rendkívül kifejezően összesűrített ábrázolása mostantól ráadásul az Isten háza, a templom mellett látható, ami utalás a népi vallásosságnak arra az alapgondolatára is, hogy fiatalnak és öregnek útja egyaránt a megváltást szerző Istenhez vezet, aki az élet valamennyi sorsfordulóját a kezében tartja.”