2 órája
Egyre sósabb a Balaton vize
Már nem számít édesvizűnek Magyarország legnagyobb tava. Egy frissen megjelent tanulmány szerint ugyanis egyre sósabb a Balaton, s ha a tendencia nem változik, akkor fél évszázad múlva jelentősen megváltozhat egyik nemzeti kincsünk élővilága.
Dél-balatoni táj az 1930-as években. Akkoriban még nem volt baj… Forrás: HUN-REN BLKI archívum
Az édesvizek sótartalmának növekedése világjelenség, fő okai között a bányászat, a kőolaj- és gázkitermelés, az utak sózása és a műtrágyahasználat szerepel. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság közös, nemrégiben megjelent tanulmánya az elmúlt 130 évet áttekintve megállapítja: egyre sósabb a Balaton is.
Egyre sósabb a Balaton
Az adatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy a tó vizének sótartalma a 19. század végétől a 20. század közepéig nem változott, ezt követően azonban tartós és napjainkig tartó növekedés indult meg. Az összes ionkoncentráció 450 mg/l értékről napjainkra 620-690 mg/l körülire nőtt. Tehát: egyre sósabb a Balaton, amely az 1980-as évek elejéig édesvizű tó volt, ma pedig már – szaknyelven: – édes-sósnak, vagyis átmenetinek számít.
Nem tesz jót az urbanizáció
Az utóbbi évtizedekben a fagyos napok számának csökkenése ellenére a klorid-ion koncentráció töretlenül növekedett a tóban, s ennek okát nem az utak sózásában kell keresni, hanem elsősorban az urbanizációban – a tisztított szennyvízben, illetve a beépített, lefedett területek növekedésében. A Balaton esetében ez az arány az 1927-es 1,6 százalékos értékről mára 6 százalékra nőtt.
A klímaváltozás is hat
A Balaton sótartalmának növekedése a klímaváltozással is összefügg. Az ezredfordulót követően napjainkig kilenc alkalommal volt a tó éves vízmérlege negatív, ilyenre viszont korábban egyáltalán nem volt példa. Ez pedig az oldott sók töménységének növekedését hozta. Ennek fő oka az, hogy az úgynevezett hozzáfolyás és a csapadék nem fedezte a párolgást, ami szükségszerűen növelte a víz tartózkodási idejét a tóban.
Megváltozhat az élővilág
Az, hogy egyre sósabb a Balaton vize, hatással van a tó ökológiai rendszerére is, bár ezt eleddig nem vizsgálták a kutatók. Az azonban tudományos közmegegyezés, hogy amennyiben a növekedés tendenciája nem változik, ötven év múlva a Balaton sótartalma megközelíti az 1000 mg/l értéket – ez pedig a tó élővilágának jelentős változását okozhatja.
Idővel akár igaz is lehet a közkeletű kifejezés a Balatonra: „magyar tenger”…
Néhány adat
- az erdélyi Szent Anna-tóban az összes ionkoncentráció mindössze 10 mg/l,
- a Fertő-tóban 1500-2000 mg/l
- a Velencei-tóban 3000 mg/l
- a tengerekben 35000 mg/l körüli
