Leendő óvodapedagógusok és Benedek Elek történetei a mesehéten

Miután évek óta érzékelhető az óvónőhiány, a zalaegerszegi iskola az ebben a tanévben indított új, okleves óvodanevelő képzéssel enyhít a gondokon, a pedagógiai szakon pedig továbbra is képez óvónőket. Aki egyetemen szeretne továbbtanulni, az új képzés révén 60 creditpontot könyvelhet el, tudtuk meg az intézmény igazgatójától, Bubits Róbertnétől.

Meseillusztrációs rajzpályázat

A deákos mesehét a szóban forgó képzésben tanuló diákok számára ezért jó gyakorlat volt, hiszen e módon is találkozhattak a kisgyerekekkel, a szociális intézményekbe, például a zalaegerszegi Gondviselés Házába látogatva pedig idősebbeknek szereztek örömöt. Sőt, ők maguk hallgathattak meséket például az andráshidai Horváth Ernőné nyugdíjas óvónőtől.

Bubits Róbertné elmondta, a város óvodásainak meghirdetett meseillusztrációs rajzpályázatra 80 pályamunka érkezett, a díjazottak a múlt hétfői eredményhirdetésen bábelőadást is kaptak ajándékba. A Radnóti óvodába A só című mesét vitték, pénteken az óvodai nevelő szakra járók meseterápián vettek részt, de volt mesejóga is, amely a mese történetéhez illő, együtt végzett jóga mozgásformákkal egészül ki. A mesejóga foglalkozásokat Lukács Réka vezette.

Mesék az Élethez

A zalaegerszegi középiskola a már másodszor megrendezett mesehéttel a Mesék az Élethez országos programhoz is kapcsolódott, annál is inkább, mert azt a pécsi Gombolyító Meseterápiás Műhely szervezte a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület támogatásával, utóbbinak pedig tagja Kissné Gaál Zsuzsanna meseterapeuta, aki egyben az iskola oktatója. Ő vezette többek között az idősek számára összeállított mesés foglalkozásokat. 

Kissné Gaál Zsuzsanna nemcsak az iskolájában, az óvodákban és az idősotthonban népszerűsítette a mese sokrétű hatását, hanem a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár előadó vendégeként is módja nyílt erre. 

– Igazából interaktív előadás volt – tájékoztatta lapunkat a szakember a könyvtárbeli élményeiről. – Először meséltem a népmesék gyógyító erejéről, arról a szeretethídról, ami összeköti a mesék történetét a mesét hallgató történetével, így ahányan voltunk, annyi szeretethíd teremtődött, amikor a mesét meséltem és annyira jól sikerült, hogy egy közöset tudtunk belőle alkotni. Beszéltem a magyar népmesék különleges gyógyító erejéről, a bennük rejlő pozitív kódról és cselekvő energiáról, táltos tudásról.

A résztvevők átélhették a mesetörténetre épülő meditációt, mindenki elképzelhette a benne élő égig érő fát, ami a terapeuta szerint mindenkiben ott van. 

Benedek Elek meséi

– Sokaknak már ismert, régi fát juttatott az eszébe, amihez érzelmek, élmények fűzték - tette hozzá Gaál Zsuzsa, aki elmesélte az egyik legszebb ősi magyar népmesét Benedek Elek gyűjtéséből, A Nap fája címűt. Ehhez többen a Nap fájának az ágáról érezték azt, hogy gyógyító erővel bír. 

– Ebben a mesében tulajdonképpen a Nap az Isten, mert a rég a Nap is vallási szimbólum volt. Amikor befejeztem épp megkondult a harang, ami még erőteljesebb, intenzívebb élménnyé tette a Benedek Elek előtt is tisztelgő meseestet a megyei könyvtárban. 

A 165 éve született, újságíróként, sőt, országgyűlési képviselőként is működő, első mesekönyvét 1885-ben, Székely Tündérország címmel megjelentető Benedek Elek (1859-1929) meséit ezek szerint nemcsak a gyerekeknek ajánlja a zalaegerszegi pedagógiai szakember.