Lokálpatrióta szellemiséggel a község fejlődése érdekében

Mindezt Soós Zsolt, a település újraválasztott polgármestere mondta lapunknak. A második ciklusát kezdő lokálpatrióta településvezető úgy fogalmazott: Zalatárnok a rendszerváltást követő szűk első három évtizedben a hozzá hasonló környező településekhez – például Novához vagy Tófejhez – képest kevésbé tudta kihasználni az önkormányzatiság kínálta előnyöket, ebből adódóan számos tekintetben elmaradást mutat hozzájuk képest. A gazdasági élete fejletlenebb, az intézményhálózata szerényebb, de az alapvető infrastruktúra tekintetében is elmaradásokat mutat a település.

Lokálpatrióta összefogás

- A 2019-es választásokat követően a képviselő-testületi tagokkal közösen ezen hátrányok leküzdését tűztük ki fő célul – tekintett vissza öt évet a polgármester – Úgy fogalmaztuk meg: lokálpatrióta szellemiséggel, összefogva egymással és a lakossággal, bízva a kormányzati támogatásokban, alázatos munkával tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a szeretett településünk érdekében. Bár voltak vitáink egymással, valamint alakultak ki különböző elképzeléseink egyes feladatokról, de az alapvető célkitűzésünket végig szem előtt tartottuk.

Soós Zsolt azt mondja: az elmúlt öt év őket igazolta. A településre korábban sosem látott támogatási összeg érkezett, összesen 146 millió forint elnyert támogatást tudhattak magukénak. Önmagában nem kiemelkedő ez az összeg, ám a korábbi ciklusokhoz képest mégiscsak jelentős. Hat sikeres pályázatuk volt a Magyar Falu Program keretében – ezek mind száz százalékos támogatási intenzitásúak –, emellett sikeresen szerepeltek a belügyminisztérium pályázatain és a vidékfejlesztési támogatási rendszerben, de volt vis maior pályázatuk is. 

- A legnagyobb eredményt a helyi közlekedési infrastruktúra fejlesztése terén értük el, nemcsak megújultak egyes útjaink burkolatai, de olyan pontja is van a településnek, ahol minőségi előrelépés történt, a korábbi zúzalékköves utat sikerült leaszfaltoztatnunk – folytatta a polgármester. – Ez a fejlesztési folyamat még idén ősszel is folytatódik, a faluközpontban a templomhoz vezető járdaszakasz felújításával. 

A fejlődés kulcsa

Soós Zsolt rögtön megjegyzi azt is: egy település fejlődésének kulcsa több lábon áll. A pályázati támogatások mellett önerős beruházásokat is végeztek – így épült meg például az urnafal –, amit a takarékos gazdálkodás tett lehetővé. Számos kisebb fejlesztés, komfortérzetet vagy faluképet javító munka pedig önkéntes munkák, lakossági összefogás által valósult meg.

- Csodálatos és példaértékű az a tenni akarás, ami a falu lakosságát ebben a ciklusban jellemezte – folytatta a polgármester. – Talán az egykor Zalatárnokon élt és gazdálkodott Deák-család szellemisége tért vissza, de a hivatali dolgozóktól kezdve a közmunkásokon át a civil szervezetünk és a számomra is szívügyet jelentő sportegyesületünk tagjaiig, vagy a faluért tenni akaró helyi lakosokig mindenki érezte, hogy most van itt az ideje annak, amikor a település érdekében lépni kell, vagy végleg lemaradunk. Szerencsére a faluért érzett felelősség nálunk nemcsak szavakban, hanem tettekben, és ha arra volt szükség, akár kétkezi munkában is testet öltött.

Jövőbeni feladatok

Soós Zsolt szerint mindez nem jelenti azt, hogy elégedetten dőlhetnek hátra, hiszen vannak még teendőik bőven. A térségben a Zalatárnokhoz hasonló méretű települések mindegyike rendelkezik kiépített szennyvízhálózattal, náluk a szennyvízkezelés kérdése még mindig megoldatlan. Gondot jelent továbbá a községet átszelő 75-ös út forgalma, egyrészt annak nagysága miatt, hiszen ez a helyi lakosság biztonságát is veszélyezteti, de van egy neuralgikus pontja is az átmenő közlekedésnek, a Szigeti-patak hídja, aminek a szűk áteresztő képessége állandósult baleseti veszélyforrást jelent. Ezen problémák megoldása azonban csak állami szinten valósulhat meg, a 2024-ben kezdődő új önkormányzati ciklusban a további fejlesztések mellett az ezek érdekében végzett lobbizást tekinti elsődleges feladatának az újonnan felálló képviselő-testület.