A lány az esküvő után küzd meg szerelméért

A Griff a bábszínházi megoldások közül ezúttal is a bábfigurák és a színészek együttes jelenlétét választotta. A Gimesi Dóra darabja számára alapul szolgáló norvég népmese az ottani ősi mesekincsben gyakran megjelenő „állatvőlegény“ motívumra épít: a hősnő megpróbáltatásokon keresztüljutva szabadítja fel a varázslat alól szerelmét, a jegesmedve alakjában megjelenő elátkozott királyfit. 

A gyerekek könnyen ráismernek a mesemotívumokra, a három próbára, a vándorúton megjelenő jó és rossz kísérőkre, a kitartás és bátorság erejére. A lány házasságot köt a jegesmedve képében élő elátkozott királyfival, hogy így segítsen elesett szülein. A kapcsolat mégis valódi szerelemmé válik, csakhogy a lány nem tartja be a szabályokat, így el kell válniuk. De vállalja a küzdelmet, végigjárja az akadályokat, megtöri az átkot, végül valódi alakban szerethetik egymást. 

A tündérmesék drámaiságát kereső Marie-Louise von Franz pszichológus-filozófus írja, a mesékben más feladatok, megpróbáltatások várnak egy férfira, mint egy nőre. Míg a férfiak küzdelme általában az esküvőig tart, a női hősök jelentős részére az esküvő után várnak a próbatételek. Míg a férfi hősöknél a bátorság, az ellenfél (és önmaguk) legyőzése kerül a középpontba, a női hősök a türelem, a fegyelem próbáját állják ki. 

A Keletre a Naptól, nyugatra a Holdtól e variáns szép példája. Ebben az összefüggésben kreatív megoldás a három segítőnő szelíd jelenléte, melyek közül az egyik egyben a lány megformálója is. (Medgyesi Anna,  Stekbauer-Hanzi Réka és Tőrös Szilvia.) Ugyanők hol  barátságos állatszereplők, hol az életre kelt erdő beszélő fái, hol a havas-jeges tájat jelképező hófehér formák, asztalok, labdák, paravánok mozgatói. 

A jegesmedve királyfi, a kalandos út során megjelenő  hatalmas troll, és a szélvihar megjelenítője Kassay Márton. A meseszálakat és a szereplőket egybeköti Kiss Erzsi zeneszerző, előadóművész zenéje és a különleges – halandzsának tűnő, hangalakokat hangsúlyozó – szövegek. 

A Griff Bábszínház művészeti vezetője, a Blattner-díjas Bartal Kiss Rita újfent bizonyította, minimális eszköztárral, szinte monokróm színpadképpel és díszlettel is hadra lehet hívni a - nemcsak - gyermeki képzelőerőt. Azt, ami  igazán fejleszti a gyerekeket.

A hétfői előadás óvodás nézői feltűnően csendesek, odafigyelők, reagálók voltak, bár a nehéz próbák során feltoluló érzelmek némelyiküket az óvónénik védelmező ölébe juttatták. 

A mese szerzője, Gimesi Dóra író, dramaturg már eddig is számos griffes előadás művészpartnere volt. 2013-ban jelent meg első gyerekkönyve (Csomótündér), 2017-ben elnyerte az Év Gyermekkönyve díjat A macskaherceg kilencedik élete című könyvével.

A szóban forgó előadás  NKA-s pályázatnak köszönhetően koprodukcióban valósul meg, három bábszínház (a Griff mint pályázó, a szatmárnémeti mint határon túli, és a győri mint befogadó) összefogásával. A bérletes előadások között színre kerülő mesét óvodásoknak és iskolásoknak ajánlják.
Bartal Kiss Rita  ebben az évadban még a Piroska és a farkas című mesét állítja színpadra.