Sárkányszív: a Hevesi Sándor Színház történelmi családi musicalje

Címkék#Nagy Lajos #Luxemburgi Zsigmond #király

Ez a Sárkányszív nem az a Sárkányszív, bár az amerikai film és Moravetz-produkció Zalába hozott színdarabja a meseelemekben mutat némi hasonlatosságot.

Fotó: Pezzetta Umberto

Magyar népdal, kortárs világzene, rock, szintipop, folk-rock adja a dalok alapjait, de nem árt a szövegekre is figyelni. Azokból derül ki, hogy manók birodalma ez (Magyarország), ahol néha holtágba visz a víz. A nők salátát és hazugságot bármiből kreálnak, de a nemesurak is szívesen hazudnak igazságot arcpirulás nélkül, hátha bejön végül. És nem mindig az a gyáva, aki hátrál, valamint a királynak is jár röpke feledés. A leendő királynak meg azt mondta a jóslat, hogy kap egy nemzetet.

sárkányszív — Sárkányszív: jelenet a darabból Fotó: Pezzetta Umberto

A magyar történelem színes-zenés-táncos színrevitelének elkötelezett színházművésze, Moravetz Levente most arra vállalkozott, hogy a hazai história kétségtelenül nagy korszakát, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond király együttesen több mint száz évnyi idejét idézi szóban, játékban, zenében. Utóbbihoz Szolnoki Péter a Bon-Bon együttes zenésze lett a tettestárs. A Sárkányszív című musical élete negyedik évében érkezett a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház színpadára.

Sárkányunk, a királyok titkos, igazából képzeletbeli barátja, paradox küldetése, hogy emberi módon hozza közel a távoli pantheont, hétköznapi okossággal igazgassa a koronás főket. Besenczi Árpád alakítja, aki jelmezével tánckarban „folytatódik”, együttmozgásuk jó kis feladat. Besenczi Árpád sárkányának a humora, keresetlen természetessége, józan paraszti esze, egész lénye szerencsésen lengi be az előadást, szívmelengető ellenpontja az amúgy a nagy királyi formátumot hatásosan kőbe véső Sasvári Sándornak. Az ő énekhangjától persze régóta borzongunk jólesően.
Hangban most aztán nincs hiány. A minden hatalmi szeszélyhez készségesen igazodó magyar nemesurak untig ismert toposzát bemutató triójától (Bot Gábor, Kovács Martin, Hertelendy Attila) összekacsintásra ingerlő szövegeket kapunk, nemcsak dallamokba csomagolva. Debrei Zsuzsanna Erzsébet királynéja áriáit ugyanúgy magunkkal visszük, mint Zsigmond (Ticz András) és Mária hercegnő (Kovács Virág) szellősen bájos duettjeit. És még nincs vége.

Brutálisan lenyűgöző bevonulás, római harcosba oltott metálénekes módjára érkezik akcióhős Delián lovag (Baj László). Az idegen bajvívó tipikus széphistóriai alak, (lásd Toldi), szerepeltetése alkalom a hősi virtus fitogtatására. Na de, az a szláv akcentus, melyen a sanda célt szolgáló Delián ezúttal létezik! Nyilván rekeszizmon talál bennünket, de nemcsak...

A magyar nemes úr számító, dörzsölt, a háttérben lavírozó változata Kiss Ernő Lackfija. Csoda, hogy a két (jegyezzük meg, nem igazán tisztán magyar) király ilyen környezetben képes volt hatékonyan kormányozni az ország lélekvesztő hajóját.

Kevés fény esik Hedvigre (Magyar Cecília), lengyel királynéként saját darabot kaphat. Udvari bolondként Farkas Gergő üdítően működik. A tánckar Halmi Zoltán irányítása alatt több műfajban is helytáll. A díszlet, a jelmez korhűre emlékeztető stilizáció. (Molnár Gabriella, Bényei Miklós munkája.)
A párbaj-jelenet a csúcspont, a happy end-hez kell a jó sárkány jó szíve. Meg is kapjuk.

A Sárkányszíven nem lehet és nem is kell számon kérni a tényeket, a történeti hűséget. Nagy vonalakban ilyesmi volt a XIV.-XV. század: három tenger mosta. A fiatalok akkor is szerelmesek voltak, az öregebbek helyezkedtek, a hatalom természete se volt más. A legnagyobbak is hittek a mesében, de főleg a saját erejükben, és tudták, hogy a sárkány itt repül. Az előadás annyi illúziót csepegtet, amennyi még nem túlzás, annyira húz közel a földhöz, ami még nem csalódás.

Hogy miért egy kicsike apródlánykára bízták a felnőtt férfiak borral kínálását? Ismerős a talány, nagyobb baj, hogy morális hiba.

Lista: szereplők: