Zrínyi felesége Csatárban értesülhetett férje hősi haláláról

Annál is inkább, mivel valószínűsíthető, hogy Zrínyi Miklós második felesége, Rosenberg Éva a csatári várban élte meg a szigetvári ostromot, valamint férje 1566. szeptember 8-ai hősi halálát. Ennek éppen 450 éve. A fentieket dr. Vándor László nyugalmazott múzeumigazgató, régész, a korszak jó ismerője hozta a szélesebb nyilvánosság tudomására még a ’90-es évek elején, amikor a csatári templom kutatása kapcsán az oklevelekben elmélyedve nyomára bukkant a Zrínyiek csatári kötődéseinek.

Johann Peter Krafft: Zrinyi kirohanása.
Éppen 450 éve, hogy a 300 főre fogyatkozott védősereg  kitört a lángokban álló belső várból

Neki köszönhető az emlékoszlop felállításának ötlete, s 23 éve az avatóbeszédet is ő mondta. - 1993-ban Nagykanizsa adott otthont az irodalomtörténészek IV. országos Zrínyi-konferenciájának, melynek záróeseményeként Csatárban felállítottuk az emlékoszlopot - idézi fel dr. Vándor László. - Azóta sajnos kissé feledésbe merült az emlékjel, most azonban a szigetvári csata 450. évfordulója alkalmat kínál a főhajtásra. Csatárról eddig is tudott volt, hogy ősi település, ezer évvel ezelőtt valószínűleg Géza fejedelem telepített oda mesterembereket, akik a magyar határt, a gyepűt védő határőrök számára nyújtottak szolgáltatásokat - eleveníti fel dr. Vándor László.

Zrínyi második felesége Rosenberg Éva csehországi grófnő

A falu neve a szláv Sčitar szóból ered, eredeti jelentése pajzsgyártó, amiből a középkori magyar nyelvben Csatár lett, jelentése pedig fegyverkészítővé bővült. - Csatár lakói tehát fegyverkészítők voltak, műhelyeik ott álltak a későbbi tsz-istállók helyén a Válicka patak partján - folytatja a régész. - Legalább egy évszázadon át készültek ott kardok, pajzsok és egyéb hadi eszközök, mindennek nyomát régészeti ásatások hozták napvilágra. A XI. században Csatár a bajor földről bevándorolt Gut-Keled nemzetség birtoka lett, s később a közülük való Márton ispán Benedek-rendi szerzetesek számára monostort emeltetett a településen.

Ennek helyén áll most az emlékoszlop. Idevágó adalék, hogy a XII. század közepétől a csatári kolostorban használták azt a kétkötetes, salzburgi műhelyben készült Bibliát, ami a magyar kultúrtörténet becses értéke. A kódex 499 lapját 111 iniciálé és 42 - köztük 11 egész oldalas - miniatúra díszíti. A csatári kolostor 1353-ig fontos hiteles helyként működött. A falu népessége növekedett, a XIII. században kegyurai plébániatemplomot építtettek, amely ma is á ll. Csatár későbbi urai között tudjuk Kinizsi Pált, Bakócz Tamást, majd az Erdődyeket.

Az 1993-ban állított emlékoszlop

Az apátság falai közt a szerzetesi élet az 1530-as évekre megszűnt, az üres kolostort Bánffy Boldizsár kerítette hatalmába és erődítménnyé alakította, árokkal, palánkfallal vette körül. - Nem sokkal később a térség egyik legjelentősebb főura, a Muraközt is birtokló Zrínyi Miklós nézte ki magának a falut és az erődítményt - tér vissza jelen témánkhoz dr. Vándor László. - A zalai birtokossá lett Zrínyi a kor zavaros viszonyai és belháborúi közepette egyre erősebben igyekezett megvetni a lábát ezen a török harcoktól távolabb eső, a veszélyeztetett horvátországi Zrínyi-birtokoknál jobban jövedelmező területen. Hatalmi csatározásai következtében 1557-től már ő birtokolta Csatárt és az erődítményt, s ezen státuszának 1562-ben jogilag is érvényt szerzett. A beiktatás után három évvel a jogszerinti birtokos, Erdődy Péter horvát bán megkísérelte ugyan Csatárt visszaszerezni, ez azonban nem sikerült.

Barabás Miklós Zrínyi Miklósról készült festménye (1842)

A csatári erődítmény kedvelt helye lehetett Zrínyinek, erre utal végrendelete is. Az 1566. április 23-án kelt dokumentumban az erősséget fiainak hagyta, s felesége számára tartózkodási helyül jelölte ki. Bizonyos tehát, hogy a csatári vár ekkor biztonságos és kényelmes lakhely lehetett. Valószínű az is, hogy Zrínyi felesége Csatáron élte meg a szigetvári ostromot és férje hősi halálát. Mint ismeretes, I. Szulejmán 150 000 fős hadsereggel vette ostrom alá 1566. augusztus 6-án a 2300 védő által tartott Szigetvárt. Az egy hónapos, heroikus ostrom végén, szeptember 8-án Zrínyi, 300 főre fogyatkozott védőseregével kitört a lángokban álló belső várból, s janicsárok sortüze végzett mindannyiukkal.

Dr. Vándor László: – A csatári vár akkoriban biztonságos és kényelmes lakhely lehetett

Tettéért Magyarországon és Horvátországban egyaránt hősként tisztelik.- Férje eleste lehetett az oka, hogy Zrínyi özvegye 1567-ben lemondott Csatárt illető jogairól - viszi tovább a fonalat a régész. - A vár ettől kezdve katonai szerepet töltött be, ám a török elpusztította. Az 1592-es összeírás ugyanis már nem tett említést a várról, s a falut is mindössze 5 jobbágy lakta. Nem sokkal később Csatár kikerült a Zrínyiek birtokából, de mint láthattuk, az ezt megelőző fél évszázadban fontos szerepet töltött be a család életében.