Tófejre is kerül termelési elem a Zalakerámia romhányi gyárának bezárása után?

A HVG keddi híre szerint "a Zalakerámia romhányi üzemét leszerelik, a tófeji egység pedig 2024 augusztus óta megint nem termel. Az osztrák  Lasselsberger tulajdonában álló patinás magyar csempegyártó kínlódása látványos, a cég ezzel gyakorlatilag teljesen leállította a termelést Magyarországon".

Zalakerámia-közlemény

Lapunk kérdésére válaszolva a Zalakerámia az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz:  "Az építőipar évek óta tartó általános visszaesésének következtében a Lasselsberger-cégcsoport termelésoptimalizálás mellett döntött. Ennek keretén belül a romhányi gyáregység néhány elemét a cégcsoport külföldi termelőegységeibe teszi át, más részeit pedig a tófeji gyárba tervezzük áttelepíteni. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a Romániában (Kolozsváron) zajló Lasselsberger-beruházás részben a Zalakerámia beruházásának is tekinthető.

Az eddig Romhányban gyártott termékek átfejlesztése befejeződött, részben a tófeji gyárban, részben a vállalatcsoport határon túli üzemeiben folytatódik ezek gyártása, így ezen terméktípusok továbbra is elérhetőek változatlan formában és feltételek mellett a Zalakerámia márkanév (márkanevei) alatt a magyar és külföldi piacokon egyaránt. A Zalakerámia Zrt. továbbra is az egyedüli magyar burkolatgyártóként van jelen a hazai piacon, széles és a nemzetközi trendeket követő termékpalettájával a jövőben is a magyar vevők igényeit szolgálja ki." 

Az első lépések

Egy évvel ezelőtt Katona György közgazdásszal tekintettük át a gyár gondjait, aki 1976-ban igazgatóhelyettesként kezdve 1996-ig vezette a vállalatot. 

"Az 1920-as években itt megtelepedő olasz Celotti család mellett Németh János keramikus művész felmenőinek is köze volt a kerámia- és cserépkályhagyártás kialakulásához", mondta akkor Katona György.  "Mi is olasz cégtől vásároltuk a gépeket és a technológiát, velük együttműködve fejlesztettünk. A nyolcvanas években nem volt olyan magas állami kitüntetés, amit a sikereinkért meg ne kaptunk volna. Zalakomárban cementburkolólap-gyártás, Sümegen mészkőbánya csatlakozott a termeléshez, utóbbi azért is, mert a tófeji agyaghoz mészkőliszt kellett adalékként.

Az összes telepet, köztük a budapesti, zalaegerszegi részleget beszámítva legalább 1500 ember dolgozott a Zalakerámia kötelékében".

Mi lehet az ok?

A gyár gondjai lassan alakultak ki, de tavaly fordult igazán drámaira a helyzet. 

 - A bevezetett bányajáradék hatása nagyon súlyos - mondta 2023 nyarán Katona György. -  A négyzetméterenkénti 10 forint helyett 1000 forint lett. Ha egy 3000 forintos csempéből ezt levonjuk, szerintem már nemigen lehet nyereséggel számolni, még akkor se, ha a cégnek számos egysége van külföldön és idehaza, az egyik oldalon keletkező veszteséget kipótolhatja a másik nyereségével.