Telefonos csalások ellen: figyelem és óvatosság

Erre hívja fel a figyelmet dr. Szente Krisztina, az MNB-n belül működő Pénzügyi Békéltető Testület tagja, aki abban segít: hogyan ne váljunk adathalászat áldozatává. A telefonos csalások ellen ugyanis kis odafigyeléssel – védekezhetünk. 

Telefonos csalások

Az elkövetők egy része banki alkalmazottnak kiadva magát, gyanús tranzakciók miatt keres meg bennünket. A hívás sokszor olyan bank nevében érkezik, ahol nem vezetünk számlát, de erre is megvan a formula, ilyenkor: „intézkedik” és „átkapcsol”. A valódi szándék azonban a személyes és banki adataink, valamint a fizetési művelet jóváhagyásához szükséges kódok megszerzése. A telefonos csalások során arra is volt példa, hogy az „áldozat” által kiadott információkkal online személyi kölcsönt igényeltek, fogalmaz dr. Szente Krisztina.

Hétmillió „ment a levesbe”…

Volt olyan is, hogy több órán tartó telefonbeszélgetés során a csalónak sikerült meggyőznie a későbbi károsultat arról: ő banki alkalmazott, és segíteni szeretne, hogy a pénze – amely veszélybe került – biztonságos számlára érkezzen, ahonnan azt később majd visszakapja. A kárvallott – a bűnöző kérésére – telepítette készülékére az Any-Desk távoli elérést biztosító programot, majd több tranzakcióval mintegy hétmillió forintot utalt át a megadott, „biztonságosnak” nevezett bankszámlaszámokra. A summát soha többé nem látta. 

Amit nem tesz a bank

Dr. Szente Krisztina ezzel kapcsolatban hangsúlyozza: a bankok ügyfélszolgálatai a valóságban nem kapcsolják át a hívást sem más bankhoz, sem a rendőrséghez. Az ügyintéző pedig, ha csalás gyanúja miatt hív bennünket, nem több óra alatt, hanem azonnal letiltja internetbankunkat, bankkártyánkat, digitális szolgáltatásainkat, ha elmondjuk neki: a gyanús műveletet nem mi végeztük. 

– A bankoknak nincs „biztonsági bankszámlája”, amire a saját pénzünket átutalhatnánk. Amennyiben a hívó egy alkalmazás, program letöltését kéri tőlünk, szakítsuk meg a hívást – tanácsolja a szakértő. 

Képesek a hívószámot is hamisítani

Dr. Szente Krisztina leszögezi: nem biztos, hogy a bank alkalmazottjával beszélünk, ha látszólag a számlavezető pénzintézetünk telefonszámáról érkezik is a hívás. Ismert elkövetési módszer ugyanis a hívószám-hamisítás, s ha a bizalmunkat megszerzi a briganti – titkos adatainkat magunk adjuk meg. Ezzel kapcsolatban legkésőbb akkor fogjunk gyanút, ha valaki az sms-ben kapott kódunkat kéri. A banki ügyintézők ugyanis sohasem tesznek ilyet, szól a figyelmeztetés. 

Pánik helyett

Dr. Szente Krisztina azt mondja, a csalók sokszor sürgető, akár fenyegető hangnemet alkalmaznak, s azzal érnek célt, hogy pánikba esünk, a pénzünk megmentése érdekében pedig együttműködünk velük. 

– Bármilyen kétség esetén ellenőrizzük a hívást. Például tegyük le a telefont és tárcsázzuk mi a hívó felet bankunk központi telefonszámán, persze, miután elkértük a nevét – mond egy működő receptet a Pénzügyi Békéltető Testület tagja.