Czenki Tamás: a legfontosabb megszerettetni a kerékpározást

Czenki Tamás nagyon későn kezdte a versenyszerű kerékpározást: a középiskola utáni nyáron indult el kíváncsiságból egy zalaszentgróti mountain bike maratonon.

Mit szeretnek a biciklisek?

- Saras volt a pálya, mély és csúszós, vagyis megvolt rajta minden, amit a biciklisek szeretnek - emlékezett a kezdetre. - Nagyon tetszett, s attól kezdve egyre közelebb kerültem a sportághoz. Ott, a versenyen találkoztam először a ZKSE-sekkel, beszélgettünk, majd csatlakoztam hozzájuk. Az sem vette el a kedvem, hogy kezdetben messze az élmezőny után érkeztem célba, lépésről lépésre fejlődtem. Eleinte az volt a célom a mountain bike XCO versenyeken, hogy minél kevesebben körözzenek le, aztán próbáltam a legjobbakkal körön belül maradni és így tovább. A felzárkózás fáradtságos és nagyon hosszú volt, de az eredményeket mindig magamhoz képest értékeltem és örültem minden apró részsikernek. A kitartás végül úgymond kamatozott: az előző cyclocross szezonban lettem először magyar bajnok master kategóriában, idén nyáron pedig az Alsóerdőn, a hegyikerékpáros olimpiai versenyszámban is sikerült megismételnem ezt az eredményt. 

- És az edzőség? 

- Szinte az első perctől kezdve érdekelt a háttér, a felkészülés. Javarészt magamra voltam utalva, kerestem az információkat, a versenyeken figyeltem, kérdezgettem másokat. Magyar szakirodalom híján külföldről rendeltem könyveket. Ma már az internet korában minden sokkal egyszerűbb, a videómegosztó portálokon rengeteg hasznos információ fellelhető. 

- Meg sok kevésbé hasznos, illetve kifejezetten káros is, gondolom... 

- Nem vitás, nem szabad mindent kritika nélkül elhinni, de ennyi idő után már ki tudom szűrni a fontos információkat. Menet közben, hogy legyen neve a gyereknek, a Testnevelési Egyetemen elvégeztem a kerékpáros edzői képzést, hiszen közben a ZKSE egyik trénere lettem. Az utánpótláscsapatban a felső korosztályokkal foglalkozom, akik már egyéni edzésterv szerint készülnek heti 6-8 tréninggel, ez hétvégente akár 6-8 óra elfoglaltságot is jelent. A technikai tudás fejlesztése javarészt Bruchner Tamásra hárul és ezt már a legkisebb korosztályokban el kell sajátítani, mert később hatványozottan nehezebb, illetve Horváth Szabolcs tart országúti, "monti" edzéseket. Az évek során nagyon jól összecsiszolódtunk, jól kiegészítjük egymást. 

- A mountain bike szezon után és a cyclocross versenyek előtt vagyunk. Milyen volt az évad első fele? 

- Hosszú, munkás és eredményes. Ha csak Bruchner Regina Eb-bronzérme lett volna az egyetlen siker, már akkor is elégedettek lehetnénk, de öccse, Máté is folyamatosan zárkózik fel a nemzetközi mezőnyhöz, ezt a tudását egy utánpótlás Eb 8. hellyel bizonyította. Ezen kívül számos világkupán, nemzetközi versenyen, illetve a világbajnokságon is jártunk. 

Nincs gond a szabadidőre

- Hogyan fér ez bele civil munka mellett? 

- Nem panaszként mondom, hiszen ez az én döntésem, de nagyjából minden szabadidőmet ezt tölti ki, elvégre az edzés nálunk nagy hányadban közös tekerést jelent, amire esténként, illetve hétvégén van leginkább lehetőség. A kisebb korosztályoknak minden évben igyekszünk egy kisebb edzőtábort szervezni, ahol belekóstolhatnak, mivel is jár a többnapos terhelés. Ezenkívül Ausztriába járunk bikeparkozni, ami a technikai tudás fejlesztése miatt nagyon fontos. Hogy a fiatalok ne a viadalokon találkozzanak először a manapság divatos, elég komoly sziklakertekkel, ugratókkal, rönkökkel, gyökerekkel. 

- A gyerekek lelkesedését hogyan lehet hosszú távon fenntartani? 

- Akit maga a kerékpározás valamilyen formája nem ragad meg, azt véleményem szerint nem lehet hosszú távon megtartani, erőltetni meg nem is érdemes. De jó a hangulat és a társaság, a monotónia pedig azért nálunk messze nem ugyanaz, mint mondjuk egy úszómedencében. Igyekszünk megszerettetni a gyerekekkel a bringázást, megmutatjuk, milyen jó dolog egy csapathoz tartozni, illetve fejlesztjük a technikai tudásukat. Számomra fiatal korban másodlagos a versenyeken való eredményesség, mert nem itt dől el, hogy valakiből lesz-e komoly versenyző vagy sem. 

Kövesd a külföldi vonalat - mondja Czenki Tamás

- És milyen perspektívát lehet a gyerekek elé állítani? 

- Aki komolyan gondolja a kerékpározást, annak egyértelműen a külföldi vonalat kell követnie, minél több nemzetközi versenyen kell részt vennie, szoknia kell a közeget, hogy milyen érzés az például, ha egy rajtban százan állnak, hogy junior korukra mindez már megszokott dolog legyen számukra. A sportágban fantasztikus távlatok vannak, és az olimpián láthattuk, hogy ezeket magyarként sem lehetetlen befutni. A mi dolgunk az, hogy az alapokat megadjuk ehhez a gyerekeknek.