Nem volt sportoló, de akkor hogyan lehetett olimpiai bajnok Mező Ferenc?

Zalában született

De ki is volt e mű szerzője és hogyan lehetett olimpiai bajnokságot szerezni egy könyv anyagával? Mező Ferenc ((1885-1961) a Zala megyei Pölöskefőn született. Évtizedeken át görög és latin szakos tanárként Zalaszentgróton, Nagykanizsán, majd Budapesten dolgozott. 1945 után sportügyekkel foglalkozott, s 1948-től tagja lett a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, valamint a Testnevelési Tudományos Tanácsnak. Egész életét végig kísérte olimpiai győzelmének nagyszerűsége, amely az egész világon – s különösen a görögök körében - nagy népszerűséget, megbecsülést szerzett számára.

Nagykanizsai tanár volt

A 20. század első évtizedeinek játékai a klasszikus görög olimpiai eszme jegyében zajlottak, amelyben a fizikai sportok mellett jelentős szerepet szántak a sport vonatkozású szellemi teljesítménynek is. Mező Ferenc kiváló nyelvtudása és a sport iránti érdeklődése adott lehetőséget arra anélkül, hogy járt volna görög földön, nagykanizsai tanárként megírja az ókori játékok történetét. Rendkívüli mennyiségű ókori latin, görög és későbbi forrásanyagot használt fel, s a játékok addig egyedülálló összefoglalását nyújtotta be az olimpia szervező bizottságának. Elkötelezetten hirdette, hogy az olimpiai eszme olyan örök értékek hordozója, amely segítheti a nemzetek békés együttműködését.

Amszterdamban játszották el a Himnuszt a tiszteletére

Az amszterdami olimpiára – anyagi okok miatt – nem juthatott el.. „Életem legszebb percei lehettek volna ezek, de a sors mostohaságából nem lehettem ott” – mondta később, amikor erre emlékezett. Viszont erkölcsi elismerést jelenthetett számára az, hogy az ottani magyar olimpiai bajnokok közül az ő tiszteletére játszották el elsőként a Himnuszt és vonták fel nemzeti lobogónkat.

A sors később kegyes volt hozzá: egy év múlva eljutott görög földre, s megcsodálhatta az ókori olimpiai játékok színhelyét, Olympiát: „Mély meghatottság vett rajtam erőt, ahogy az elmúlt világ földi mennyországának tetejére léptem…” – írta egy későbbi visszaemlékezésében, amikor már nyomtatásban is kézbe vehette munkáját.

Emlékezetét, történeti munkáját azért is őriznünk kell, mert az olimpiai eszme egyik olyan kiemelkedő személyisége volt , aki magyarként ismertette meg az ókori görögök máig élő olimpiai játékainak szellemét, történetét.

Tölgyesi József